Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Testvértartási kötelesség, mint kötelezettség

247 törvényes öröklés, vagyis az idevonatkozó szabályoknak nemcsak a lemenőket, felmenőket és a testvéreket, de az egész vérrokonságot átfogó kölcsönösségében. Ezen épül újabban keletkezett sok jogintézmény, pl. a haditelek, a vitézi telek rokonokhoz kötött öröklési rendje, az 1920:XXXVI. t.-c. VIII. fejezetében szabályozott és a vonatkozó terhelési és elidegenítési tilalmakkal és egyéb családi otthont védő rendelkezésekkel a rokonokra korlátozott öröklési renddel szintén körülbástyázott családi birtok fogalma. Frank Ignác (Közigazság törvénye Magyarhonban, Budán 1845., I. köt. 88. §.) szerint ,,több személyek között véregység vagy rokonság vagyon", akik „egy őstül származnak". „Az ősi jószág" pedig — mondja Frank (id. m. 264. §.) — „nem azé egyedül, aki bírja, hanem az egész nemzetségé, értvén mindazokat, akik a szerzőlevélnél vagy más törvényes oknál fogva az örökségre számot tarthatnak, nemcsak a most élőket, hanem egyetemben a jövendőbéli maradékot is". írja továbbá Frank: „Valamint osztály előtt a jószág csak az egész nemzetség tulajdona volt, olyan maradt azutánra is; felosztva lett az osztozók életkorára eső jövedelme, a haszonvétel és nem egyéb". „Az örököstársak igazsága, hogy az örökség haszna őket közösen illeti." „Osztatlan testvérek keresményében bizonyos, hogy az elágazott maradék osztálv nélkül is viszonos öröklést nyer." Emellett a jogrendszer mellett, minthogy a testvér, mint a vérségi nemzetség tagja a jószág hasznából ellátást nyert, az idevonatkozó testvértartási kötelezettséget, minthogy az ősi jószág tulajdonképen a nemzetség tulajdona volt, tehát a testvértartás a sajáttartás fogalmában is bennrejlett, külön kifejezett jogszabállyal megállapítani nem kellett. A régi magyar jog nem is tartalmazott, de nem is igényelt idevonatkozóan külön kifejezett jogszabályt, mert, amint külön írott jogszabályok nélkül is fennállott és a magánjog terén ma is idevonatkozó kifejezett jogtétel hiányában fennáll a vételármegfizetési kötelezettség, azonképen az ismertetett vérségi, nemzetség-köteléki rendszer erre vonatkozó jogszabály külön kifejezése hiányában is az oldalrokon, a testvértartási kötelezettséget magában foglalta. A római jog szerint is a tartási kötelezettség a vérrokonságból származtatott családi kötelezettségen, vérségi köteléken (cognatio), az officium et pietas gondolatán nyugodott. A kötelem a jogszabta állapothoz (obligatio ex lege) fűződött, azonban ki fejezetten csak az egyenesági rokonok között uyert megállapítást (Dig. 25., 3., 8.). Nálunk is elsősorban az egyenes ágbeli rokonok kölcsönös tartási kötelezettsége nyert szövegezett jogi szabályozást. Ez a tény azonban a testvérek és nemzetségi tagok fennebb megvilágított joghelyzetéből folyó eltartási kötelezettségét nem érintette.