Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Az orvosok ellen indított kártérítési perek

MAG YARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, ÍL, Árvácska-utca 5. Telefonszám ; 153-883. Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12'— P. 13. szám Budapest, 1940. szeptember hó XXI. évfolyam Az orvosok ellen indított kártérítési perek. Irta: dr. Schuster Rudolf a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Az ú. n. műhiba címén az orvosok ellen indított kártérítési perek az utolsó években aggasztó módon megszaporodtak. Aggasztónak nevezem ezt a peráradatot, mert ezekben a — túlnyomó részben alaptalanul és könnyelműen folyamatba tett — perekben nemcsak magánérdek, hanem nagy mértékben közegészségügyünket érintő közérdek forog szóban. A régebbi időben ezeket a pereket még hallomásból sem ismertük; én hosszú bírói pályámon egyetlen egy ily kártérítési perrel sem találkoztam. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-c. 47. §-a értelmében az ,,orvos az általa elkövetett műhibákért felelős". Ezt a több mint hatvan évvel ezelőtt hozott törvényi rendelkezést alig ismerte valaki. Nézetem szerint ez a rendelkezés felesleges is, mert nemcsak, hogy meg nem mondja azt, hogy mi az a műhiba, de a törvényből az sem vehető ki, hogy az orvos csak műhiba esetén felelős és minden műhibáért? A törvénynek ez a minden precizitást nélkülöző rendelkezése nem okozóit semmi bajt; egy félszázadon át senki sem indított műhibára alapított kártérítési pert. Ezért önkéntelenül felmerül az a kérdés, vájjon mi az oka annak, hogy ezek a perek tömegesen megindultak? Verebély professzor felszólalása szerint „az elmúlt hónapokban 134 ilyen per indult". * Az orvosok felelőssége kérdésével már évekkel ezelőtt foglalkoztam a Jogállam 1933. évi 3. füzetében (99. old.). Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott dr. Verebély Tibor professzor úr az 1939. évi május 8-án Szegeden tartott előadásában. Ugyancsak dr. Verebély professzor úr szólalt fel ebben a kérdésben az 1939. évi december 16-án tartott felsőházi ülésben. Ezekre az előzményekre, amelyek a jelen cikkem tárgyával szorosan összefüggnek kifejezetten utalok.