Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 11. szám - Angyal Pál: Pénzhamisitás, hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis vád [Könyvismertetés]

238 A magyar jogélet időszerű kérdései. Magyar Jogmívesek Társaságának kiadása. Budapest, 1940. 18 ív. Ára: 6 pengő Ez a közelmúltban megjelent mű méltán számot tarthat a magyar jogászság érdeklődésére. Már a homlokára írt cím: bátor kiállást je­lent, mert a magyar jogélet időszerű kérdései számosak, fontosak és gyakran bonyodalmasak. Aki tehát ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, tudásának legjavát kell, hogy közkinccsé tegye s amellett körültekin­téssel, tárgyilagossággal, alapos elmélyüléssel kell ezekkel a kérdések­kel foglalkoznia. A kritikus ilyen feltételeinek a meghatározása által — egyúttal — a munka tartalmával szemben is determináltuk igényeinket. És nyom­ban hozzátehetjük, hogy a szóban lévő mű áttanulmányozása után semmi csalódás nem ért bennünket. A műben foglalt kilenc — elő­adás formájában megtartott — érkezés és az ezekhez fűzött két hozzá­szólás: kivétel nélkül magas színvonalú, friss tartalmánál fogva min­denképpen becsületére válik szerzőjének. A társaságnak a mű elöljáró részében ismertetett alapítóleveléből mindenekelőtt azt tudjuk meg, hogy a Magyar Jogmívesek Társasága a magyar jogélet különböző területein működő nemzeti és keresztény szellemű jogászok egyesülete. Célkitűzése ennek a társaságnak, hogy a benne résztvevők azonos világnézeti alapon ismerjék meg a magyar jog­élet szempontjából jelentős problémákat és feltárva az idevágó külön­böző elvi szempontokat, a magyar nemzeti hagyományok útját a jog­élet minden területén egyesült erővel műveljék. Ehhez képest e most megjelent műben közölt előadások is arról adnak számot, hogy ezt a kitűzött célt az 1936. évben alakult társaság működésének első éveiben miképpen valósította meg. A társaság egyik alapítójának: Vladár Gábornak bevezetése klasz­szikus megvilágítást vet arra, hogy e könyvben a jogterület különböző részeiből összegyűjtött előadásokat a közös eszmei tartalom miképpen kapcsolja össze. A társaság tagjai közül: Ajtay Gábornak az előadása a nádor kezé­ben összpontosított ősi magyar kormányzati rendszernek — az idők változásait figyelembevevő — visszaállításában látja a magyar alkot­mányos fejlődés helyes útját. A miniszterelnök helyébe lépő nádort — szerinte — három évre kellene az országgyűlésen az államfő négy je­löltje közül az országgyűlés tagjainak sorából megválasztani úgy, hogy — jogi felelősségének megállapítása nélkül — a négy év alatt tisz­tétől ne lehessen elmozdítani. Némethy Imre viszont ehhez az előadás­hoz fűzött hozzászólásában nehezen véli összeegyeztethetőnek ez utóbbi elgondolásokat az 1848. év óta bekövetkezett jogfejlődéssel és alig is hiszi, hogy az előadó fejtegetéseiben kitűzött célokat a javasolt alkot­mányos átalakulás biztosítani tudná. A kellően átgondolt választójogi reform mellett az alkotmányos tényezők (az Országyűlés két háza és a Kormányzó) jogkörének, valamint az országgyűlési összeférhetetlen­ségnek helyes szabályozásától, továbbá a kellő nemzet- és társadalom­neveléstől, főként pedijg minden helyre a legalkalmasabb embernek állí­tásától várja a magyar alkotmány és jogélet egészséges fejlődését. Jablonkay Géza az értékállandóságról és az értékállandósági ki­kötésekről tartott — részletes irodalmi és gyakorlati anyaggal támo-

Next

/
Thumbnails
Contents