Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 11. szám - Angyal Pál: Pénzhamisitás, hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis vád [Könyvismertetés]

238 A magyar jogélet időszerű kérdései. Magyar Jogmívesek Társaságának kiadása. Budapest, 1940. 18 ív. Ára: 6 pengő Ez a közelmúltban megjelent mű méltán számot tarthat a magyar jogászság érdeklődésére. Már a homlokára írt cím: bátor kiállást jelent, mert a magyar jogélet időszerű kérdései számosak, fontosak és gyakran bonyodalmasak. Aki tehát ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, tudásának legjavát kell, hogy közkinccsé tegye s amellett körültekintéssel, tárgyilagossággal, alapos elmélyüléssel kell ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia. A kritikus ilyen feltételeinek a meghatározása által — egyúttal — a munka tartalmával szemben is determináltuk igényeinket. És nyomban hozzátehetjük, hogy a szóban lévő mű áttanulmányozása után semmi csalódás nem ért bennünket. A műben foglalt kilenc — előadás formájában megtartott — érkezés és az ezekhez fűzött két hozzászólás: kivétel nélkül magas színvonalú, friss tartalmánál fogva mindenképpen becsületére válik szerzőjének. A társaságnak a mű elöljáró részében ismertetett alapítóleveléből mindenekelőtt azt tudjuk meg, hogy a Magyar Jogmívesek Társasága a magyar jogélet különböző területein működő nemzeti és keresztény szellemű jogászok egyesülete. Célkitűzése ennek a társaságnak, hogy a benne résztvevők azonos világnézeti alapon ismerjék meg a magyar jogélet szempontjából jelentős problémákat és feltárva az idevágó különböző elvi szempontokat, a magyar nemzeti hagyományok útját a jogélet minden területén egyesült erővel műveljék. Ehhez képest e most megjelent műben közölt előadások is arról adnak számot, hogy ezt a kitűzött célt az 1936. évben alakult társaság működésének első éveiben miképpen valósította meg. A társaság egyik alapítójának: Vladár Gábornak bevezetése klaszszikus megvilágítást vet arra, hogy e könyvben a jogterület különböző részeiből összegyűjtött előadásokat a közös eszmei tartalom miképpen kapcsolja össze. A társaság tagjai közül: Ajtay Gábornak az előadása a nádor kezében összpontosított ősi magyar kormányzati rendszernek — az idők változásait figyelembevevő — visszaállításában látja a magyar alkotmányos fejlődés helyes útját. A miniszterelnök helyébe lépő nádort — szerinte — három évre kellene az országgyűlésen az államfő négy jelöltje közül az országgyűlés tagjainak sorából megválasztani úgy, hogy — jogi felelősségének megállapítása nélkül — a négy év alatt tisztétől ne lehessen elmozdítani. Némethy Imre viszont ehhez az előadáshoz fűzött hozzászólásában nehezen véli összeegyeztethetőnek ez utóbbi elgondolásokat az 1848. év óta bekövetkezett jogfejlődéssel és alig is hiszi, hogy az előadó fejtegetéseiben kitűzött célokat a javasolt alkotmányos átalakulás biztosítani tudná. A kellően átgondolt választójogi reform mellett az alkotmányos tényezők (az Országyűlés két háza és a Kormányzó) jogkörének, valamint az országgyűlési összeférhetetlenségnek helyes szabályozásától, továbbá a kellő nemzet- és társadalomneveléstől, főként pedijg minden helyre a legalkalmasabb embernek állításától várja a magyar alkotmány és jogélet egészséges fejlődését. Jablonkay Géza az értékállandóságról és az értékállandósági kikötésekről tartott — részletes irodalmi és gyakorlati anyaggal támo-