Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - Az alkalmazottak joglemondásának érvényessége

8 gának fennállása alatt nyugdíjmegváltás címén felvett, a házasságkötés előtt eltöltött szolgálati idejére aránylagosan eső rész az ő különvagyona volt." Ebből a contrario következik, hogy a házassági együttélésre eső aránylagos rész közszerzemény. Téves következmény, mert a Kúria — amint az ítéletből kitűnik — felülvizsgálat folytán csak azt a kérdést döntötte el, hogy a házasság előtti időre eső aránylagos rész különvagyon-e, de felülvizsgálat hiányában nem bírálta el az együttélésre eső aránylagos rész minősítését. Az indokolásból arra lehet következtetni, hogy a Kúria ezt is különvagyonnak tekinti. Az egyik másodfokú ítéletben, amely az elsőbírói ítéletet megváltoztatja, a következő következtetés fordul elő: Jogszabály, hogy az adósságot a közszerzeményi állagból le kell vonni, s csak a maradék esik közszerzeményi megosztás alá. (Felső tétel.) Minthogy az elsőbíróság a házasság megszűnésekor fennálló 1000 P. P. K. kölcsönt nem vonta le, hanem ellenkezőleg hozzáadta, a vagyonállaghoz (közép tétel); ennélfogva az így kiszámított összeg téves. (Következmény.) Az adott esetben a közszerzeményi állagot képező ház az alperes nevén állott, a P. K. kölcsönt pedig a különválás után teljes egészében a férj (felperes) fizetéséből vonták le, tehát az elsőbíróság döntése volt a helyes. Az utóbbi példánál a másodbírói következtetés formailag hibátlan, az eredmény azonban mégis rossz s ekként igazolja ez a példa a formális logikának azt a tanítását, hogy a logikus gondolkodás nem szükségképen eredményez helyes eredményt, mert a gondolatok tartalmi helyességének vizsgálata a logika körén kívül esik. Vagyis formailag helyes következtetés csak akkor ad helyes erdeményt, ha a praemissákban előadott tételek igazak. Az előadott fejtegetések alapján megállapíthatjuk, hogy az argumentum a contrario nem magyarázati szabály, hanem a jog alkalmazásának egyik leggyakoribb és leghasznosabb logikai fegyvere, ami azonban sikeresen csak a leggondosabb kritika mellett használható. Az alkalmazottak joglemondásának érvényessége. Irta: dr. Megyesy Ágoston kir. törvényszéki tanácselnök. Az 1937. XXI. t.-c. 14. §-a semmisnek nyilvánít minden olyan megállapodást, amellyel a munkavállaló a törvényben vagy a csatlakozó rendeletekben biztosított jogáról lemond, vagy amely a törvényes rendelkezéseknél hátrányosabb a munkavállalóra. Kiterjed-e, kiterjeszthető vagy éppen kiterjesztendő-e