Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - Az argumentum a contrario elemzése

4 Ha a golyó nem illik bele a vádlott revolverébe, a contrario következik, hogy nem ő a tettes. 10. A tényállás szerint N. N. drótsodrony kerítésgyáros azt hirdette, hogy az egyetlen kartelen kívüli cég a szakmában. Ebből a contrario következik, hogy a többi gyár kartelben áll. Minthogy ebben a szakmában kartel nem létesült, a budapesti kir. ítélőtábla N. N.-t az 1923:V. t.-c. 16. §-a alapján szédelgő feldícsérés vétségében bűnösnek mondta ki. 11. Egy vendéglős ablakában a következőket hirdette: „Ne dobja ki pénzét értéktelen lőrére, nálam olcsó árért jó bort kaphat." Ebből a contrario következik, hogy más vendéglőben rossz bort mérnek. Ez alapon a bíróság a tisztességtelen versenyt a vendéglős terhére megállapította. 12. A fellebbezési bíróság két tanú vallomása alapján nem tartotta megállapíthatónak a nő érdemtelenségét és ezért az ideiglenes nőtartást megítélte. A fellebbezési bíróság a nő által bejelentett alibit igazoló két tanú kihallgatásának mellőzése miatt az ítéletet feloldotta. Ebből a felek a contrario következtethetik, hogy a felülvizsgálati bíróság a két tanú vallomása alapján az érdemtelenséget megállapíthatónak tartja. 13. A polip genyet termel, ami mosással az orr melléküregből eltávolítható. Minthogy mosással geny nem került ki az orrüregből, következik, hogy az orrüregben polip nincs. 14. Az acélkés sokáig megtartja élét. Ez a kés hamar élét vesztette, tehát nem acél. 15. Az aranyat csak a királyvíz oldja. Ezt az ismeretlen fémet a sósav is oldja, tehát nem arany. A fenti példákból kitűnik, hogy az argumentum a contrario alkalmazási területe nagy és változatos s hogy a jogon kívül is alkalmazható. Az első tanulság, amit a példákból levonhatunk, az, hogy az argumentum a contrario nemcsak jogkérdések eldöntésénél, hanem a tényállás megállapításánál, mint ténybeli következtetés is előfordul. De igazolják azt az előbbi megállapítást is, hogy az argumentum a contrario nem magyarázati szabály. Ha ugyanis a tételes szabály értelmét magyarázat útján (taxatív felsorolás, vagy exemplikativ) megállapítottuk, csak akkor helyezhetjük be a szabályt a syllogismus felső tételébe, s csak ezt kövelőleg alkalmazhatjuk az argumentum a contrariot. Ezt a megállapítást nem dönti meg az a körülmény, hogy néha, mint a 4—5. példáknál is a felek kijelentésének értelmezésénél is használtuk, mert az argumentum a contrario itt sem, mint értelmezési szabály, hanem, mint a logikai magyarázatnál igénybe vett gondolkozási módszer került alkalmazásba. Annak a vizsgálata előtt, hogy az argumentum a contrario milyen gondolkozási formának felel meg, szükséges pár szóval a subsumtiónak nevezett módszert ismertetni.