Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - Az argumentum a contrario elemzése

2 gyarázati szabály is. Lehetséges t. i., hogy valamely jogszabály a maga hatályát az esetek bizonyos zárt körére korlátozza, mikor is ebből az következik, hogy a kijelölt esetkörön kívül fekvő vonatkozásokra a szabály rendelkezésének ellenkezője áll." Zlinszky ,,Magyar magánjog" című könyvében a magyarázat címnél a következőket írja: „Ha a törvény valamely szabály kötelező erejét bizonyos határvonalhoz köti, a határvonalon túl az ellenkezője áll, („argumentum a contrario . . ."). Raffay magánjogi tankönyve a logikai magyarázat tárgyalásánál ezt írja: „Ha a jogeset bizonyos (taxatíve felsorolt) esetekre vonatkozik ,más esetekben az ellenkező áll." Mint a megszorító magyarázat egyik esetét tárgyalja pár sorban az argumentum a contrariót Baudry nagyterjedelmű magánjoga. (Droit civil I. 207. lap.). Szerinte a törvényhozó egy bizonyos helyzetre vonatkozó kifejtett akaratából feltételezni lehet minden más esetre az ellenkező akaratot. Mathias Bernhardt is (Lehrbuch des bürgerlichen Rechtes) interpretátio gyanánt tárgyalja a kérdést. A fenti ismertetések rövid foglalatja ez: Ha az adott jogeset nem azonos a törvényben felsorolt esetek egyikével sem, az argumentum a contrarioból következik, hogy arra a törvényben szabályozott jogszabály nem vonatkozik. Helyén való itt rögtön megjegyezni, hogy ez a tétel nemcsak a taxatív felsorolásra vonatkozik, amint ezt a legtöbb jogi író kiemeli, hanem a felsorolást nem tartalmazó jogszabályokra is, mert a lényeg az, hogy a jogszabály a benne meghatározott esetre vagy esetekre áll, tehát a contrario következik, hogy ettől eltérő esetre nem vonatkozik. A fenti ismertetésekből láthatjuk, hogy az argumentum a contrario mindenhol, mint magyarázati szabály szerepel. Ha azonban a kérdést pontosabban szemügyre vesszük, arra a meglepő felfedezésre jutunk, hogy az argumentum a contrario semmiképen sem minősíthető magyarázat szabálynak. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint ugyanis a magyarázat az a szellemi tevékenység, ami a jogszabály valódi értelmének felderítésére irányul. Ámde az argumentum a contrarionál nem a szóbanforgó szabály értelmét akarjuk megállapítani, hanem csupán azt vizsgáljuk, hogy a jogszabályban megadott elvont tényállás azonos-e az adott esetben szereplő konkrét tényállással. Ha azonos, az adott esetre a jogszabály alkalmazható, ha nem, akkor a jogszabály alkalmazásának helye nincs. Természetes, hogy adott esetben vitás lehet a jogszabály értelme is, de ennek magyarázata csak ritkán érhető el az argumentum a contrario segítségével. Általában az argumentum a contrario alkalmazása csak akkor kezdődhet, ha a jogszabály világos értelme megállapítást nyert. Ezek után jogosan vethetjük fel a kérdést, hogy az argu-