Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A vérvizsgálat és a természetes apaság kérdése

36 1901—1906. évekből származó mindazok az iratai kifognak selejteztetni, a melyek az említett rendelet értelmében kiselejtezhetőkké váltak. A hirdetmény erre vonatkozóan részletes felsorolást tartalmaz. — Felhívja a kir. járásbíróság elnöke az érdekelteket, hogy a mennyiben a hirdetményben felsorolt selejtezendő iratok közül egyes évszám és ügyszak szerint közelebbről megjelölt iratok kiadását vagy tovább való megőrzését kívánják, ez iránt a hirdetmény közzétételétől számított egy hónap alatt indokolt kérelmet terjesszenek elő. IRODALOM. Dr. Tusnádi Élthes Gyula: A rendőri büntető eljárás és elvi jelentőségű határozatok. Ezelőtt néhány évvel jelent meg e lap hasábjain dr. Tusnádi Élthes Gyula vármegyei árvaszéki elnök, egyetemi magántanár, a kihágási és büntetőtanács bírája, m. kir. kormányfőtanácsos „A rendőri és jövedéki büntetőjog. A magyar kihágási jog ezeréves története " című 1935-ben kiadott munkájáról írt bírálatom. Ebben megállapítottam: a szerzőnek óriási érdeme, hogy tudományos theorával a kihágási jogot — a rendőri és jövedéki büntetőjogot — beillesztette az általános büntetőjog keretébe s a rendőri és jövedéki büntetőjogot egymással kapcsolatba hozta. Élthes Gvul a a napokban e műhöz méltó gyakorlati művel ajándékozta meg a magyar jogi irodalmat: ,,A rendőri büntető eljárás ét elvi jelentőségű határozatok" cím alatt (766 oldal, saját kiadása.) A 7—548. oldalon tárgyalja a Bp. életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. t.-c. 28. §-ában s a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről rendelkező 1901 : XX. t.-c. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján 65000/ 1909. B. M. sz. alatt ,,A rendőri büntető eljárásról kibocsátott szabályzat"-ot (R. b. sz.) ma érvényes alakjában, tehát figyelemmel az 1929 : XXX. t.-c. és a mai napig megjelent rendeletekben foglaltakra. Az 549—565. lapokon ismerteti a magyar kir. belügyministernek és a ni. kir. igazságügyi ministernek ,,A kihágások elbírálásának gyorsítása és egyszerűsítése tárgyában 920/1935. sz. alatt kibocsátott rendeletét az 1098/1935. B. M. sz. rendelettel módosított alakjában, figyelemmel a közúti közlekedés rendjét sértő kihágásokra vonatkozó rendelkezésekre. Az 566—568. oldalakon a háború esetére szóló kivételes felhatalmazás alapján kiadott ministeri rendeletek hatályban tartásáról szól, a kihágásokat illetőleg utalással az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-ára s az 1928 : X. t.-c. 21. §-ának második bekezdésére. Élthes műve 568—572. oldalán tárgyalja ,,A beadványok illetékkötelezettségét és mentességét a rendőri büntetőeljárásban" (R. b. sz. 219, 221, 222, 230, 31. §.) figyelemmel az 1307/1930 és 1389/1934. B. M, sz. rendeletekre s a m. kir. közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataira. Az 573—622. oldalakon ,,A mezőrendőri, terményhamisítási, erdei, az állategészségügyi, a bor, rádió és mértékügyi kihágások eseteiben követendő különleges eljárási szabályok"-at tárgyalja, figyelemmel az 1935 : IV. t.-c. (erdőkről szóló törvény), az 1928 : XIX. t.-c.