Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 11. szám - A népi mozgalom jelentősége a magyarság szempontjából. Faji eszme, nemzetiségi kérdés, népi gondolat

355 Világos, hogy a faji gondolatnál túl kell menni azon az egyoldalú állásponton, amely fajon csupán a vérközösség egyik kiterjesztett formáját érti. A faji eszme több mint egyszerű vérségi kapcsolat. A faji mozgalomnál sokkal inkább a közös leszármazás tudata, mint a leszármazás ténye a döntő. A faji eszme tulajdonképen egy népnek önmagáról alkotott eszményképe: kifejezője annak, hogy az emberek bizonyos köre, akik hasonló észájárásuk alapján magukat egymáshoz közel érzik, miként képzelik el fajuk jellegzetes alakját. A faji eszme tehát történeti ideál, amely nemcsak a mult hagyományaiból sarjad, hanem a néplélek rejtekében él és kiapadhatatlan forrása daloknak, szobroknak, szokásoknak és törvényeknek, amelyek egyaránt magukon hordozzák a különleges színezetet még akkor is, ha az általános emberinek kifejezői. A faj tehát kulturközösség. Leginkább a közös kultúra és a közös hagyomány az, amin a közös faji öntudat nyugszik. Emellett a közös nyelv a legnagyobb összefogó kapocs, de nem mindig a közös nyelv és a közös leszármazás teszi a nemzetiséget, hanem sokkal inkább a közös politikai öntudat, amely azonos célok kivivására irányul. A faj az államon belül politikai szabadságra törekszik. Mihelyl a nemzetiségi jogokat kivívta, az önálló nemzeti lét a nemzetiség to\ábbi célja. Most már tehát az államhatalom részese kíván lenni. Nemzetté válva más államokkal szembeni függetlenség a célja. Szuverénitásának elérése után pedig impériumra, más államok feletti hatalomra tör, amely először szeiidebb befolyásolásban, majd gazdasági elnyomásban nyilvánul meg, míg végül a másik, gyöngébb nemzet önálló létének és szabadságának teljes megsemmisítéséhez, faji jellegének felőrléséhez vezet. Mindig ugyanaz a szempont érvényesül! A feltörő faji hatalom korlátja csupán az erőviszonyokban van: saját életenergiájának erejében, illetve mások gyengeségében. „Ami tehát a faji törekvések minden stádiumában végcélnak látszik, az csupán egy legközelebbi stádium elérése. A faj nemzetiségi formát keres. A nemzetiség nemzeti létre törekszik. A iientizet célja a nemzeti egység . . . az egységes nemzete az államszuverénitás . . . a független állam célja a más államok befolyásolása!" — írja Réz Mihály egyik kitűnő tanulmányában, amely 1919-ben. hazánk nemzetiségi összeomlásának idejében jelent meg. Most, amikor újra a népi mozgalmakban előtörő népi erők reszkettetik Európa államainak határait, a magyarság történelmi feladata sem lehet más, mint a magyar államalkotó faj erejének fokozása és szociális törvényekkel olyan egységes népi mozgalom megteremtése, amelyi-kben megtalálja történelmi ideálját minden politikai öntudatra ébresztett magyar, akár német, akár tót, akár szerb, akár román nyelven beszél is.