Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 9. szám - A védjegy lajstromozása

339 kegyúri jog terhel. E felosztásnak jogdogmatikailag az a hátránya lehet, hogy a mai városi kegyúri jogot szétdarabolja, ez u. i. tartoznál a kir. és a magánkegyura F ágba egyaránt. Szerzőt nyilván nem elégítette ki az eddigi felosztás és ezért az eddig királyinak nevezett kegyuraságot ius patronatus publicum elnevezés alá foglalja és a i. p. publicumot két csoportba osztva (királyi és városi) különbözteti meg a magánkegyuraságtól. (i. p. privátam.) Kérdés, hogy az új jobb-e az eddigi szóhasználatnál. Gróh Béla törekvései talán a tisztább terminológia megteremtésére irányulnak. Ha már most a két főcsoporiri választást nézzük, azt látjuk, hogy a szerző princípium divisionis-a az a ,,publica ve] privata auctoritas" kifejezéssel körülírt személy, aki vagy amely a kegyúri jogot, pontosabban annak a címben írt oldalát (bemutatás stb.) gyakorolja, vagy arra igényt tarthat. Szerzőnek külön meg kellene magvarázni, amivél adós maradt, hogy mit ért a két fenti fogalmon. A főpapok, káptalanok, papnöveldék, a városok például aligha vonhatók a privata auctoritas fogalma alá és mégis lehetnek magánkegyurak. Nem rójuk fel a szerzőnek, hogy ezt a nem könnyű kérdést nem tisztázta. Remélhetőleg erre is sor kerül a magánkegyuraság egészének komplexumát felölelő munkájában, amelyet a magyar jogi irodalom kíváncsian vár. Végleges ítéletünket csak a teljes munka megjelenésekor formálhatjuk meg. l)r. Móra Mihály kir. kúriai tanácsjegyző. A mai magyar szociálpolitika. Szerkesztette dr. Mártonffy Károly min. tanácsos, egy. m. tanár. A közigazgatás rendezéséről szóló újabb, 1933:XVI. t.-c. 39. §. < 12] bekezdése szerint: „A miniszterek továbbkéftző tanfolyamok szervezése útján kötelesek gondoskodni a gyakorlati közigazgatási szakvizsga alól a (11) bekezdés értelmében mentes (t. i. a IX. vagy magasai)!) fizetési osztályba sorozott) tisztviselők ismerteinek bővítéséről". E törvényes rendelkezés alapján rendezte meg a belügyi kormány f. év március havában immár a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyamot, amelynek kereti1 a mai magyar szociálpolitika volt. Az itt elhangzott 83 előadási gyűjtötte egybe — Úgy, miként az előző) három tanfolyam előadásait is hatalmas, 1030 oldalra terjedő) kötetben ár. Mártonffy Károly, a tanfolyam Ügybuzgó és lelkes vezetője. Az előadások a megadott tárgykört 9 fejezetre osztva vették tárgyalás alá. Ezek: a közigazgatási politikai szociális vonatkozásai, az állam a szociális munkában, az egyházak szociális munkája, szociálpolitika a városban, szociálpolitika a mezőgazdaságban, ipari szociálpolitika, a társadalom a szociális munkában, a család és gyermek, továbbá az egyetemi ifjúság és egyéb értelmiség szociális gondozása. Ez a kötél is miként az elődei a magvar élet feljavítását, szebbé és jobbá tételél célzó eszmék, gondolatok és javaslatok valóságos kincses tárháza.