Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - Egyes kérdések a gazdatiszti biztosítási jog köréből

275 sítandó személy által ténylegesen betöltött munkakör, és az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján döntendő el, hogy valaki az 1936. évi XXXVI. t.-c. hatálya alá esik-e, vagy sem? Itt is felmerülhetnek vitás kérdések, mert különösen a rendelet által említett gazdasági alkalmazottak köre meglehetősen tág . így a budapesti központi kir. járásibíróság kimondotta itéletileg, hogy gazdaság központi irodájában alkalmazott gépírónő is a törvény hatálya alá tartozó biztosításra kötelezett, kiindulva abból a meggondolásból, hogy munkásságát ia gazdaság vezetése körében fejti ki, — habár nem is gazdasági szakképzettséget igénylő munkát végez, — továbbá, hogy az ily alkalmazott más biztosítónál biztosítási Ikötelezettség alá nem esvén, ha nem tartoznék a gazdatiszti biztosítási törvényben szabályozott biztosítási kötelezettség alá sem, kötelező biztosítás nélkül maradna. Megállapítható tehát, hogy ia bíróság meglehetősen kiterjesztőleg magyarázza a biztosítási kötelezettséget oly esetben, mikor ez a biztosított érdekében is áll, viszont, mint alább látni fogjuk, szerintem a helyes álláspont az, hogy ahol >a biztosításra kötelezett, a biztosító intézet és a munkaadónak a biztosítási kötelezettség fennvagy fenn nem állásából folyó érdekei egymással szembek erül nelk, ott megszorítólag, és pedig a biztosításra kötelezett érdekében megszorítólag magyarázandó a törvény. Folyik ez a már említett szociális jellegéből a törvénynék, melynek értelmében a gazdaságilag leggyengébb fél részesítendő elsősorban védelemben. Ez pedig kétségtelenül a biztosításra kötelezett munkavállaló. A jelenlegi gyakorlat tehát, mint látjuk, még a gazdasági szakismereteket sem kívánja meg ahhoz, hogy valaki „gazdatiszt"nek legyen minősíthető, mivel a ,,gazdatiszt" fogalom itt nem az általános értelemben vett fogalmi körrel azonos, hanem a továbbiakban is csak annak megjelölésére fog szolgálni, hogy valaki az 1936. évi XXXVI. t.-c. hatálya alá esik-e, vagy sem? Magánál a tényleges gazdatisztnél rendszerint nem lehet kétséges, hogy biztosítási kötelezettség alá" esik-e, vagy sem, legfeljebb a gazdasági cselédek (ispán, gazda, vincellér, kulcsár stb.) ós a gazdatiszt minősítése körül merülhet fel vita, hogy t. i. adott esetben valaki gazdatisztnek, vagy gazdasági cselédnek tekintendő-e? Ez a kérdés azonban felmerült már a törvény életbelépése előtt folyamatban volt perekben is, s így erre vonatkozólag már bírói gyakorlat is alakult ki. Általánosságban a gazdatiszt által kezelt birtok terjedelme, művelési ága, a gazdaságot vezető egyen szakképzettsége, gazdasági szakismeretei, javadalmazása, természetben birt lakásának minemüsége, s főként az a körülmény a döntő ismérv, hogy van-e önálló hatásköre, intézkedési joga, vagy csak a tulajdonos utasítása szerint járhat-e el minden, a gazdaság vezetéséhez tartozó kérdésben. A gazdatisztekkel egy tekintet alá eső gazdasági alkalmazottak köre tág. Ide tartoznak ugyanis a gazdasági gyakornokok, ír-