Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - Egyes kérdések a gazdatiszti biztosítási jog köréből

274 ezenfelül a tudomás szeízésre tekintet nélkül három évi elévülési időt szab. Ezzel a rendelkezéssel a bizonytalanságot igen rövid időre szorítja. Összefoglalva az 1910/1920. M. E. számú rendeletben és az 1937:XXI. t.-c.-ben az alkalmazottak részére biztosított jogok védelmét célzó rendelkezéseket, az a helyzet, hogy az alkalmazott a szolgálati szerződésben vagy annak feltételeit módosító későbbi megállapodásban sem a rendeletben, sem a törvényben biztosított jogairól nem mondhat le érvényesen. A szolgálati viszony felbontásának időpontjában az 1910/1920. M. E. számú rendeletben szabályozott jogairól már érvényesen mondhat le, míg az 1937 :XXI. t.-c.-ben és annak alapján hozott rendeletekben szabályozott jogairól való lemondás még ebben az időpontban is semmis. EGYES KÉRDÉSEK A GAZDATISZTI BIZTOSÍTÁSI JOG KÖRÉBŐL. Irta: Dr. Fromm László kir. járásbíró. Bár a gazdalisztek kötelező biztosítását szabályozó 1936. évi XXXVI. t.-c. már 1937. évi június hó 10. napján életbelépett — az 55.000/1937. F. M. számú rendelet léptette életbe — a gyakorlatiban azonban csak. moist kezdenek szórványosan bíróság elé kerülni az e törvény alapján indított ügyek, most is inkább osalk a biztosítási kötelezettségre vonatkozó vitás eseteik. így a törvénnyel kapcsolatos kérdések meglehetősen ismereti len jogterületet ölelnék fel. Ezért talán nem lesz felesleges egyes, idevágó kérdésekkel röviden foglalkozni. A törvény 2. §-a szerint az e törvény hatálya alá eső személyek biztosítása íkötelező, ^kivéve a 2. §-ban 'taxatíve felsorolt eseteket, és pedig kizárólag a volt Országos Gazdasági Munkáspénztárból a törvény alapján alakult Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél. Kétségtelen, hogy a törvény a szociális irányú törvényhozás egyik újabb alkotása, s így elsősorban a biztosítandók érdeikét kívánja szem -előtt tartani. Ez tekinthető a törvény vezérgondolatának. Biztosításra kötelezett a törvény 2. §-a szerint minden gazdatiszt, a már említett, taxatíve felsorolt kivételektől eltekintve, valamint az 55.000/1937. F. M. számú rendelet 3. §-ának rendelkezése szerint a gazdasági célú egyesülétek alkalmazottai is, kik a biztosítási kötelezettség tekintetében a gazdatisztekkel egy tekintet alá esnek. A gazdatiszt fogalmának meghatározását az 1900. évi XXVII. t.-c. 1. §-a 'adja meg, s e fogalommeghatározást fogadja el a törvény és az életbeléptetési rendelet is. Az egyes esetek elbírálásánál itt is, mint az általános magánjogban, nem a gazdatiszti elnevezés az irányadó, hanem a foizto-