Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

268 Ide iktatom végül egy szovjet jogásznak a szovjet jog kifejlődéséről írt rövid jellemzését. Leviezky, a petrográdi egyetem tanára, Die Rechtsgrundlagen von Handel und Industrie in Sovjet Russland c. munkájában a bevezetésben a szovjetjog kifejlődéséről a következőket írja: ,,Az első korszakot jellemzi a fennálló gazdasági rend erőszakos széttépése és ennek megfelelően új formák keresése, általános forrongás a jogszabályok területén és ideiglenes jellegű átmeneti intézkedések. Következik a második korszak, a külföldi blokád nyomása és a belső ellenségek elleni küzdelmek kora, amelyek szükségképen az ország összes erőinek összefogását és erős központosítást hoztak létre, minden helyi iniciativának egységes irányítás alá való rendelését. Ebben a korban keletkeztek az államgazdasági jellegű intézkedések, a magángazdaságnak teljes államosítása,. Majd következik a békés építőmunka. Az ipari termelő részére nagyobb szabadságot, termékei fölött rendelkezési jogosultságot kíván, helyet kell adni az egyéni kezdeményezésnek, és lehetővé kell tenni a szovjetnek a külállamokhoz való gazdasági közeledését." Vonjuk le ezekután a most megismert jogszabályokból és az elmélet megállapításaiból a magunk tanulságait is. Dolgozatom bevezetésében rámutattam arra, hogy a jogrendszer mennyire tükrözi egy állam •• életét, felfogását, szükségleteit A statisztika adatai lehetnek megtévesztőek, az útleírások, ismertetések alapulhatnak tévedéseken, hamis meglátásokon, a saját használatra készített jogszabályok azonban az élet valódi arcát mutatják. Nézzük már most, hogy a szovjet jogrendszeréből a szovjet állam és társadalom életére, felfogására és jövőjére nézve, milyen képet alkothatunk magunknak. Az alkotmánytörvény megállapításai, a magán- és büntetőjogi törvények bevezető és általános rendelkezései, indokolásai, a szociálista és kommunista eszmetan frázisait hangoztatják, elvi jelentőségű deklarációjuknak sok gyakorlati súlya nincs, helyük nem is a törvényekben volna és azt mutatják, hogy a szovjetnek sokszor nem is az életviszonyok tényleges rendezése, hanem még a jogszabályokban is a propaganda, az agitáció a fontos. Más társadalom alapvető jogi és erkölcsi normái magától értetődőek, azokat jogszabályban kimondani nem kell és nem is szokás, a szovjet azonban a maga erőszakos princípiumait állandóan hangsúlyozni kénytelen. Sokat mond a büntetőjog is; céltudatosan valósítja meg valódi célját, azt, hogy védelem elsősorban és mindenekelőtt a szovjet államot illeti csak meg s hogy az egyén védelme alárendelt jelentőségű.