Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban
és ismerik a mi korlátolt felelősségű társaságunknak megfelelő kereskedelmi társaságot is. (1924. január 9.) Egy 1925. évi törvény a bemutatóra szóló értékpapír jóhiszemű megszerzését részesíti jogvédelemben (március 25.) és szabályozzák ugyanebben az időben újból az életbiztosítás kérdését. Azoknak, akiknek javára végrendelkezni lehet, ajándékot is Lehet adni (1926. február 15.). Szabályozzák a mezőgazdasági gépek részletre való vételét (1924. augusztus 11.), lehetővé válik a kereskedelmi hajók vétele, eladása, elzálogosítása (1924. augusztus 8.). Viszont az 1924. október 18-i törvény a forgalmonkívüliséget kiterjeszti a héliumra, rádiumra és általában a platina csoportba tartozó fémekre. A törvényhozó, <végrehajtó és bírói hatalom nincs teljesen elválasztva, ugyanazok a szervek alkotnak jogszabályokat, hajtják azokat végre és ítélkeznek is. Inkább szakszerinti megosztást látunk az egyes közigazgatási ágak között. A törvényeket állami újságokban publikálják és a hiteles törvénymagyarázatot, mint jogforrást a legfelsőbb bíróságok nyilvánítják ki. Jogforrások a törvényekhez adott 'végrehajtási rendeletek is és jogforrásként hivatkozhatnak a bíróságok a kommunista világnézetre is. Különösen a kereskedelmi jog terén kezd a szokásjog is kialakulni. Kereskedelmi jogukat egyébként az egyes tagállamok maguk szabályozzák, de az államszövetség irányítása mellett és ezért a részletekbe menő szabályozás is csaknem teljesen azonos mindenütt. Az 1926. november 19-i törvény újból szabályozza a bírói szervezetet is, első fokon polgári és büntető ügyekben egyaránt egy hivatásos bíróból és két nem hivatásos ülnökből álló bíróság dönt. Sajátságos berendezkedés, hogy az ugyancsak ülnökök részvételével működő fellebbezési fórumok a fontosabb ügyekben első fokon döntenek, sokszor véglegesen, esetleg a semmítőszékhez van még további jogorvoslatnak helye, míg egyes nagy jelentőségű kérdésekben a semmítőszék első fokon jár el és dönt a további jogorvoslat kizárásával. A hivatásos bíró hivatalát választás útján nyeri el, előírt képesítés nem az, hogy jogképzett legyen, hanem, hogy valamely szovjet hivatalnál, ipari üzemben vagy a pártban töltött légyen el bizonyos gyakorlati időt. A bíróságok mellett működő 'védői testület tagjai, — az ügyvédek, — ugyancsak választás útján kerülnek be a testületbe, a testület további kiegészítése a vezetőség határozata alapján történik, de az ügyvédeknek sem kell jogvégzetteknek lenniük. Külön kell kitérni a házassági és családjogra.