Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

262 vállalkozásokat azoknak kihasználása céljából bérbevegyék. (1. §•) A bérlök kötelesek a hatósági előírásokat és rendelkezéseket, munkásvédelmi szabályokat, betartani. (4. §.) A nekik átengedett vagyonért anyagilag és büntetőjogilag felelnek. (5. §.) A bérlő magánszemélyektől is vehet fel rendeléseket és a szabad kereskedelem részére is állíthat elő árukat. (7. §.) Ez már az államkapitalizmusnak módosulása, az egyéni kapitalizmuson alapuló társadalmi rend teljes bevonulása. Elvben ugyan még az állam az egyetlen nagy vállalkozó, az ipar és kereskedelem terén jelentős minden kezdeményezés, minden lehetőség nála van, annál is inkább, mert kizárólagos tulajdonosa a szállítás, bank és biztosítási ügynek is. Az 1928-ban kezdődő ú. n. tervgazdálkodások korában majd megint szembetűnőbb lesz az állami kapitalizmus szerepe. A most tárgyalt ú. n. gazdaságpolitika korszakát azonban, mint láttuk, általában a visszaállítások, a száműzött régi intézmények felelevenítése jellemzi, és kb. az 1926—27. években már olyan magánjogi jogrendszerrel rendelkeznek, mely az ingatlanra vonatkozó forgalomkívüliségtől eltekintve, alig különbözik a polgári államok magánjogától. Említésre érdemes ebből az időből az 1922. évi május 22. törvény is, amely kimondja, hogy minden teljes cselekvőképességgel bíró polgár jogosult a szovjet köztársaságok területén ipari és kereskedelmi vállalkozásokat alakítani, ilyen üzemeket folytatni az előírt szabályok keretén belül. A törvény szerint az alább következő vagyonjogok és az azokra vonatkozó bírói jogvédelem minden polgárt megilletnek. 1. Tulajdonjog minden városi vagy vidéki ingatlanra, ha az a törvény életbelépte előtt nem volt az államnak vagy a helyi hatóságoknak tulajdona, úgyszintén jog ahhoz, hogy ilyen ingatlanokat elidegenítsen és bérleti szerződéssel másoknak átengedjen. 2. Jog ahhoz, hogy a hatóságokkal szerződést kössön, mezőgazdasági ingatlanoknak (ezek továbbra is állami tulajdonban maradnak), 49 évnél nem hosszabb időre terjedhető, meghatározott időre szóló bérvevételére. 3. Az ipari és kereskedelmi üzemek folytatásához szükséges felszerelések, árukészletek és készpénztőkékre vonatkozó tulajdonjogEz a törvény már olyan magánjogi jogrendszert állít be, mely alig különbözik a polgári államok jogától. 1924-ben törvényt hoznak a szabadalom és minta védelem kérdésében (1924. szeptember 12.), szabályozzák a védjegy (1926. február 12.) és a szerzői jog kérdését (1925. január 30.) ; <van már a szovjetnek váltótörvénye (1922. március 20.), 25.000 rubel alaptőkével részvénytársaságot lehet létesíteni (1927. február 20.)