Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

257 költségen elköltöztetik. A hatóságok ellenőrzik a földnek megfelelő 'megművelését, kihasználását is. Nem megfelelő megművelés esetén a köznek ezáltal okozott kárösszeg erejéig terjedő büntetés kiszabásának van helye. A saját szükségleteket meghaladó terményeket hatóságilag megállapított árban a városi lakosság ellátásának biztosítására be kell szolgáltatni. Az átengedett földeket ia jogosítottak csak saját maguk, családtagjaikkal együtt művelhetik meg és csak addig tarthatják meg, amíg azt valóban maguk művelik. A földeknek bérmunkával való megművelése tilos. A kisajátítás egyelőre csak a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozott, ugyanakkor azonban állami monopóliummá tették a mezőgazdasági gépek, gabona és vetőmag árusítását. Mindezek a rendelkezések az egész mezőgazdaságnak teljes államosítását eredményezték. Később az állam kisajátítási jogát a városi ingatlanokra is kiterjesztik és ez alkalommal, majd később is több ízben részletesen szabályozzák, hogy a köztulajdonba ment házaikban kik jogosultaik lakóterületet, — jól jegyezzük meg, nem egész lakást ós nem egész szobát, csupán meghatározott nagyságú lakóterületet, — kapni. Különálló szobát csajk különösen érdemes személyek kaphatnak. Ebben az időben vált állami tulajdonná minden gyári, közlekedési és bányaüzem és az egész kereskedelmi flotta is. Államosították az egész bank- és hitelügyet s a teljes külkereskedelmet. Evvel velejárt, hogy az 1917. december 19-i törvény eltiltotta minden értékpapírosztalék, kamat stb. fizetését és a részvények, értékpapírok forgalmát, majd az 1918. január 28-i törvény megszüntet minden államadósságot és állami szavatosságot. Abból az elvből, hogy az ú. n. kizsákmányoló osztályt, tehát a tőkéseiket, munka nélkül szerzett jövedelemből élőket, tönkre kell tenni, az egész osztályt meg kell semmisíteni, következett az rendekezés is, hogy a 10.000 rubelen felüli összegben fennálló, az elkobzott ingatlanokat terhelő, jelzálogos követelések megszűntek, a kisebb összegű követeléseik pedig, — talán mert ott mint hitelezők kisemberek is érdekelve lehettek, — állami adóssággá váltak. Az 1918. április 27-i törvény szerint örökös csak az állam lehet s hogy ezt a rendelkezést a halál előtt ajándékozással kijátszani ne lehessen, egy másik törvény kimondotta azt is, hogy tilos ós érvénytelen minden 10.000 rubelen felüli ajándékozás. Az értékhatárokkal kapcsolatban nem szabad elfelejtenünk, hogy 1917—18-ban vagyunk, a háború ós forradalom után, amikor a rubel nemzetközi értéke a semmivel volt egyenlő és belső értéke is az azelőtti értéknél lényegesen lejjebb állott és így a 10.000 rubel igen alacsony értékhatárt jelentett. iMindezek a rendelkezések a vagyonjogi érdekköröknek tel-