Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

256 c) néptulajdonba fog átmenni minden gyárüzem, vasút és egyéb termelő és szállító vállalat; d) a nemzetközi bank- és pénzügyi szervezetre mért első csapásként semmisnek fogják kijelenteni a cárizmus idejében a földtulajdonosok és a burzsoázia tagjai által felvett mindennemű Ikölcsönt; e) ki kell mondani minden banknak az állam tulajdonába való átszállását. A szovjet első korszakában, az ú. n. munkástanácsok korában 1917—18-ig ezeken az alaprendelkezéseken épült fel a szovjet magán- és büntetőjoga és abban ezek az elvek 'korlátlanul érvényesültek. Ebben az időben érvényesül leginkább a bolsevizmusnak az a tanítása is, hogy az állam az emberiség társadalmi fejlődésének bizonyos stádiumát jelenti csupán és mint ilyen, átmeneti jellegű és hogy a polgári állam valójában a mindenkori uralkodó osztály elnyomó eszköze volt. Átmenetileg azonban a teljes kommunista rend megalakulásáig céljai érdekében a bolsevizmus is kénytelen lesz a proletár osztály diktatúráján alapuló átmeneti államot az állam nyújtotta szervezet segítségével fenntartani, de csalk addig, ameddig az állam majdani teljes megszűnését, a bolsevizmus állítólagos végső célját megvalósíthatja. Az államnak, és pedig a szovjet államnak és céljának ebből a (meghatározásából folyik, hogy a szovjet államban az állampolgári jogegyenlőség ismeretlen, alkotmányosságról, politikai szabadságról beszélni nem lehet és hogy politikai jogokkal — s amint később majd látni fogjuk, elvileg — magánjogokkal is, csak a szovjet uralkodó osztályának tagja, a dolgozó proletár bírhat. Az előbb ismertetett elvekből folyik az 1917. évi október 26-i földbirtoktörvény s az ezt kiegészítő 1917. december 16-i, 1918. március 4-i és április 21-i törvény is, melyek megszüntetnek és még hozzá kártalanítás nélkül minden, a földbirtokra vonatkozó tulajdonjogot. Minden földbirtok, az egyházak és szerzetesrendek földibirtokait is beleértve, teljes élő és holt felszereléseikkel, terményeikkel, készleteikkel együtt az állam tulajdonába és a szovjet hatóságok rendelkezései alá kerül és az ily módon kisajátított vagyonnak bárminő károsítása, mint állam elleni bűncselekmény esik súlyos büntetés alá. Ez alól a kisajátítás, helyesebben inkább elkobzás alól csupán a parasztok és kozákok földjeivel tesznek kivételt. Az ily módon kisajátított ingatlanok a dolgozó népesség használatába és haszonvételébe kerülnek, de a földeknek bérbeadása, a jogosítványok átengedése és megterhelése tilos. A kisajátított ingatlanoknak a lakosság közötti felosztása és használatra való átengedése időről-időre a helyi hatóságok rendelkezése szerint történik. Ha valamely környéken nem jut minden jogosultnak föld, a föld nélkül maradt tömegeket állam-