Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken

18 létési, foglal kozásbeli és nembeli előjogok nem ismertetnek el; a csehszlovák köztársaság összes lakói ugyanazokat a jogokat élvezik és teljes és feltétlen védelemben részesül életük és szabadságuk, mint a köztársaság állampolgárainak, tekintet nélkül arra, ho^y milyen származásúak, milyen állampolgárságúak, milyen nyelvhez vagy fajhoz tartoznak vagy milyen hitfelekezetnek tagjai. A személyes szabadság és a magántulajdon szabad rendelkezési joga csakis törvénnyel korlátozható. A ház joga sérthetetlen. Biztosíttatik a sajtó és a gyülekezési szabadság, valamint a munkások koalitió joga, kedvező munkafelvételek és gazdasági érdekeik védelme céljából. Mindenki — a törvényes korlátok között — úgy írásban, mint élőszóval, nyomtatásban és képes ábrázolatban szabadon nyilváníthatja véleményét (117. §.). A tudományos kutatás és annak eredményei nyilvánosságra hozása, a művészet, amennyiben alkotásai a büntető törvényt nem sértik, szabad. Mindenki számára biztosíttatik a lelkiismeret és a 'vallás gyakorlatának szabadsága s a törvény előtt minden felekezet egyenlő jogokkal bír. Az alkotmánylevél VI. fejezete rendelkezik a nemzeti, vallási és faji kisebbségekről. Minden állampolgár egyenlő a törvény előtt és azonos politikai és polgári jogokkal rendelkezik. Vallási, faji, hitbeli és nyelvi különbségek a köztörvényeken belül egyetlen csehszlovák állampolgár részére sem képezhetnek hátrányt; különösképen nem valamely közhivatal, közszolgálat, méltóság betöltése 'vagy valamely ipar vagy foglalkozás gyakorlása szempontjából. Minden állampolgár anyanyelvét szabadon használhatja úgy a magán, mint a kereskedelmi érintkezés során, úgyszintén az egyházéletben, a sajtóban és nyilvános népgyűléseken, Minden nyelvű, fajú és vallású állampolgárok jogosultak saját költségükön humanitárius, vallási és szociális intézményeket alapítani és fenntartani és ezekben nyelvüket szabadon használhatják. A nem csehszlovák nyelvű községekben és városokban, ahol „számottevőbb" kisebbség lakik, a kisebbségi lakosság nyelvén tanító iskolák állítandók fel. A csehszlovák alkotmánylevél az előadottak szerint a csehszlovák lakosok részére faji, nyelvi és vallási különbségre tekintet nélkül biztosította ugyan a teljes egyenlőséget, a lelkiismeret és vallás, a sajtó és gyülekezés szabadságát s megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket egy demokratikus államnak meg kell valósítania. Sajnos, azonban ezek a jogok csupán csak az alkotmánylevélben 'voltak meg, azonban nem a valóságban, mert a csehszlovák alkotmány további fejlődése e szabadságjogoknak lépésről-lépésre való megszüntetését mutatja. Alig két hónappal a cseh alkotmány törvénybe iktatása után, az 1920. évi április hó 14.-i 300. számú törvény rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak háború és az állam integritását veszélyeztető cselekmények idejére. E szerint a kormány a köztársaság elnökének hozzájárulásával felfüggesztheti a csehszln-