Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken

vak alkotmány rendelkezésének hatályát, a személyes szabadság, a ház sérthetetlensége és a levéltitok megőrzése f tárgyában. Az állami biztonsági szervek feljogosíttatnak mindazon cselekmé­nyek végrehajtására, amelyek a köztársaság védelmét, a közrend és köznyugalom biztosítását célozzák. Külön kiemeli a felhatal­mazási törvény, hogy az előbb említett bűncselekmények elköve­tésével gyanúsítottaknál a rendőri hatóság bírói végzés nélkül is bármikor házkutatást tarthat, leveleket felbonthat és lefoglalhat, egyesületek működését felfüggesztheti, új egyesületek alakítását hatósági engedélytől teheti függővé, gyülekezési tilalmat rendel­het el és betilthatják nem időszaki lapoknak, nyomtatványok­nak megjelenését; az időszaki lapokra nézve pedig előzetes be­mutatási kötelezettséget is elrendelhetnek. A csehszlovák köztársaság védelméről öt törvény rendelkezik. Ezek között az első az 1919. évi július hó 23.-i 449. számú tör­vény, amely mindössze két §-ból áll és kimondja, az 1918. évi október hó 28.-i törvény rendelkezésével egyértelműen, hogy 1918. október 28.-a előtt az osztrák vagy magyar állam védel­mére hozott törvények a jövőben a csehszlovák köztársaság vé­delmére hozottaknak tekintendők. A második államvédelmi törvény az 1923. évi március hó 19.-i 50. számú törvény, amely 44 §-ból áll. Az első fejezet a köz­társaság alkotmánya, integritása, a köztársasági elnök személye ellen elkövetett bűncselekményeket határozza meg. A második fejezet az árulást, az államtitok és a katonai titok megsértését, valamint az alkotmányos tényezők élete, testi épsége ellen el­követett cselekményeket, e célokra történő szövetkezés, erőszak alkalmazását, a köztársasági elnök megsértését és a feljelentési kötelesség megszegését rendeli büntetni. A harmadik fejezet azok­nak a bűncselekményeknek tényálladéki elemeit és büntetési té­teleit állapítja meg, amelyek a hatósági engedély nélküli fegy­verkezésre, a közbéke megzavarására, az engedetlenségre való felhívásra, a valótlan hírterjesztésre, a katonai bűncselekmények­ben való bűnsegédi bűnrészességre, a hatósági engedély nélküli toborzásra stb. vonatkoznak. A negyedik fejezet a büntetés kisza­básának módjáról és a mellékbüntetésekről rendelkezik, továbbá azoknak az időszaki sajtótermékeknek betiltásáról, amelyek ál­lal az első három fejezetben meghatározott bűncselekmények valamelyike sajtó útján követtetik el. A köztársaság védelméről szóló harmadik törvény az 1933. évi július hó 10.-i 124. számú törvény. Ez két irányban egészíti ki az imént említett, a köztársaság védelméről szóló második tör­vényt. Egyfelől kiterjeszti a büntetőjogi védelmet a törvényhozó testület sérelmére elkövetett rágalmazással szemben, másfelől pe­dig felhatalmazást ad a kormánynak időszaki lapok betiltására azokban az egyébként kihágást képező esetekben is, amelyeket az 1923. évi mársius hó 19,-i törvény 14—16., 18. és 20. §§ egyes

Next

/
Thumbnails
Contents