Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 1. szám - Cseh-szlovák büntetőjogi szabályok a Felvidéken
vak alkotmány rendelkezésének hatályát, a személyes szabadság, a ház sérthetetlensége és a levéltitok megőrzése f tárgyában. Az állami biztonsági szervek feljogosíttatnak mindazon cselekmények végrehajtására, amelyek a köztársaság védelmét, a közrend és köznyugalom biztosítását célozzák. Külön kiemeli a felhatalmazási törvény, hogy az előbb említett bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottaknál a rendőri hatóság bírói végzés nélkül is bármikor házkutatást tarthat, leveleket felbonthat és lefoglalhat, egyesületek működését felfüggesztheti, új egyesületek alakítását hatósági engedélytől teheti függővé, gyülekezési tilalmat rendelhet el és betilthatják nem időszaki lapoknak, nyomtatványoknak megjelenését; az időszaki lapokra nézve pedig előzetes bemutatási kötelezettséget is elrendelhetnek. A csehszlovák köztársaság védelméről öt törvény rendelkezik. Ezek között az első az 1919. évi július hó 23.-i 449. számú törvény, amely mindössze két §-ból áll és kimondja, az 1918. évi október hó 28.-i törvény rendelkezésével egyértelműen, hogy 1918. október 28.-a előtt az osztrák vagy magyar állam védelmére hozott törvények a jövőben a csehszlovák köztársaság védelmére hozottaknak tekintendők. A második államvédelmi törvény az 1923. évi március hó 19.-i 50. számú törvény, amely 44 §-ból áll. Az első fejezet a köztársaság alkotmánya, integritása, a köztársasági elnök személye ellen elkövetett bűncselekményeket határozza meg. A második fejezet az árulást, az államtitok és a katonai titok megsértését, valamint az alkotmányos tényezők élete, testi épsége ellen elkövetett cselekményeket, e célokra történő szövetkezés, erőszak alkalmazását, a köztársasági elnök megsértését és a feljelentési kötelesség megszegését rendeli büntetni. A harmadik fejezet azoknak a bűncselekményeknek tényálladéki elemeit és büntetési tételeit állapítja meg, amelyek a hatósági engedély nélküli fegyverkezésre, a közbéke megzavarására, az engedetlenségre való felhívásra, a valótlan hírterjesztésre, a katonai bűncselekményekben való bűnsegédi bűnrészességre, a hatósági engedély nélküli toborzásra stb. vonatkoznak. A negyedik fejezet a büntetés kiszabásának módjáról és a mellékbüntetésekről rendelkezik, továbbá azoknak az időszaki sajtótermékeknek betiltásáról, amelyek állal az első három fejezetben meghatározott bűncselekmények valamelyike sajtó útján követtetik el. A köztársaság védelméről szóló harmadik törvény az 1933. évi július hó 10.-i 124. számú törvény. Ez két irányban egészíti ki az imént említett, a köztársaság védelméről szóló második törvényt. Egyfelől kiterjeszti a büntetőjogi védelmet a törvényhozó testület sérelmére elkövetett rágalmazással szemben, másfelől pedig felhatalmazást ad a kormánynak időszaki lapok betiltására azokban az egyébként kihágást képező esetekben is, amelyeket az 1923. évi mársius hó 19,-i törvény 14—16., 18. és 20. §§ egyes