Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A malomellenőrök és a forgalmiadóellenőrök illetményeink lefoglalása

230 dal: „A varsói egyezmény 22. cikke kötelezőleg megállapítja a légi fuvarozó maximális kötelezettségének a minimumát.'' Ezt talán inkább úgy lehetett volna szövegezni, hogv külön kikötés hiányában a biztosítási összeg maximuma, de egyben minimuma is 125.000 frank. Több kifogásolni valót 196 oldalnak gondos és egyben élvezetes elolvasása után nem tudtam felfedezni; Zachár műve hosszú ideig igen becses forrásmunka lesz jogász és laikus számára egyaránt és maradandó értéket jelent a hazai jogirodalomban. Dezső Gyula. ANGYAL PÁL KÉT UJ MUNKÁJA. Angyal Prímák két munkáját 'kívánóin ismertetni. Az egyidejűleg megjelent művek egyike A csalás-, a másika A perbencsalás címet viseli. A két művel egyenkint foglalkozom. I. A csalás cím alatt megjelent mű tizenhetedik füzete annalk a sorozatnak, melyet szerző ezelőtt tizenkét esztendővel megkezdett. Az első füzet előszavában szerző jelezte, hogy önálló, egymástól függetlenül is használható füzetekben fog A magyar büntetőjog kézikönyve címen munkája megjelenni. E füzetek egymásután jelenteik meg, évek óta közkézen forognak, s a 'magyar büntetőjogászok előtt közismertek. E munkák iközül többet volt alkalmam e jelen folyóiratban ismertetni. Az előttem fekvő mű méltó folytatása a sorozat előző füzeteinek. Ezzel a jellemzéssel a bírálatot be is fejezhetném, mert hiszen az előzőleg megjelent füzeteket jelen folyóirat olvasói nagyrészt ismerik. Mégis nem tudom (megállani, hogy a művel kissé tüzetesebben ne foglalkozzam. A munika elején szerző jogtörténeti vázlatot nyújt, ezt követi a jogösszehasonlítás, a ikriminológiai szemlélet, végül a dogmatika. A kriminológiai szemlélet című fejezetre a legnagyobb nyomatékkal hivom fel olvasóink figyelmét. Helyesen tanítja szerző, hogy a büntetőjog gyalkorlati alkalmazójának és elméleti művelőjének egyaránt ismernie kell az érdeklődés körébe vont bűncselekmény társadalmi — erkölcsi jelentőségét, valamint azokat a tényezőiket, melyek ennék létrejöttével kölcsönös szerepet játszanak. (26. 1.). Érdékesen mutatja ki, hogy a csalás jogi fogalma mennyire nem egyezik ennek életfogalmával. (26. 1.). Rendkívül érdekes eredményekre jut szerző egyfelől a személyi tulajdonságok, másfelől a környezet és a csalás összefüggése tekintetében (29—32. 1.). A nő jelentékenyen kisebb számmal szerepel a csalás elkövetői között, mint a férfi. Fiatalkorúak számaránya szintén kisebb. Legtöbb csaló ikerül ki a ke-