Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A malomellenőrök és a forgalmiadóellenőrök illetményeink lefoglalása

229 Egyben biztos kézzel mutatja a közeljövő jogának fejlődési irányát: egy állam annál magasabb fejlettségű, minél tökéletesebb annak szimmetriája, vagyis az összes elemeknek az öszszesiség javára érvényesülő 'tevékenységét lehetővé tevő elhelyezkedése. (14. old.) Ezen az úton vezeti le magának a jognak is eddig imég ismeretlen definícióját: azoknak a szankcióval fel- • fegyverzett rendszabályoknak összessége, amelyek a társadalom elemeinek szimmetrikus elhelyezik edését biztosítják és védelmezik. (15, old.) Ha ebből az egészen magas erkölcsi felfogásból kiindulva vizsgáljuk pl. a legutóbbi évek hazai törvényalkotását, vagy a most tárgyalás alatt álló és oly sok izgalmat felvert törvényjavaslatokat, azok egészen más megvilágítást és belső erkölcsi tartalmat fognak nyerni. Ez a jogi szimmetria az, amely az ország határain belül lehető legtöbb ember részére a lehető legnagyobb nyugalmat, biztonságot és jólétet teremti meg, az államinaik pedig ez a végső célja. Helyesen multat rá a szerző, hogy az ezzel való erőszakos szembehelyezkedés forradalmi osztályharchoz vezet. Í16—17. és 25. old.). Sokszor támadták már, ha nem is a jogot, de a jogászokat azzal, hogy rámutattak egyes kirívó esetekben a formiai jog és az anyagi igazság látszólagos ellentétére; ezt a támadási felületet egyszer smindenkorra megszünteti a szerző egy másik, hasonlóan szellemes formulájával: a méltányosság az egyes esetek igazságossága. (23. old.) Mély és bölcs mondás, méltó arra, hogy minden bíró asztalain érctáblába legyen vésve. m Még számos új ötletet is vet fel a szerző a közeljövő reformjogalkotása számára: a magánjog fotkozatos „közjogosítása," házasságkötés előtt a kötelező orvosi vizsgálat, a bontás rendszerében az egyoldalú vétkesség helyében a feldúltság objektív vizsgálata, a végrendelet megtámadása nem csak a kötelesrész, hanem a közérdek sérelme címén is, a földbirtok-tulajdoin személyi ellenőrzése, az őszinte és becsületes közlési kötelesség szigorú előírása nemcsak a biztosítási, hanem minden más (kötelmi ügyletnél is, a kollektív szerződéskötés általánosítása és egyebeket. (26—30. old.). Valóságos kincsesháza a legközelebbi törvényhozjásnalk. Művének további részében szerző tömören, mégis kimerítően ismerteti a háború utáni két évtized magánjogi törvényhozását, az idevágó kormányrendeleteket, nemzetiközi szerződéseket és a f omlósabb elvi jelentőségű bírói döntéseiket. Valósággal felbecsülhetetlen szolgálatot tesz különösen a visszacsatolt területek jogásztársadalmá/nak, amidőn megismerteti velük a családi hitbizományi, hitbizományi Ikősbirtoík, telepítés, városrendezés, építésügy, légi jog, film, hangos film, rádió, pénz- és kamatszolgáltatás stb.-nek jogszabályait arról a húsz esztendőről, amely alatt magyar hazájuktól és (a hazai jogal/kotástól el voltak zárva. Kifogásolható mondatot mindössze egyet találtam a 117. ol-