Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A malomellenőrök és a forgalmiadóellenőrök illetményeink lefoglalása

228 hoz alkalmazkodni; a jogtudomány épen úgy, mint a jogalkotás és a jogalkalmazás kötelességszerűig elvégzi a maga feladatát: rendet teremteni az új helyzetben, 'kiegyenlíteni, vagy eldönteni az elkerülhetetlen ellentéteiket, továbbra is biztosítani az emberek békés együttélését, röviden: új normákat teremteni az új intézményeidhez. Ezt a már önmagában nem könnyű feladatot még jobban megnehezíti a ma annyira divatossá vált „világnézeti" harc, amely nem marad nyom nélkül a jogalkotás terén sem. Egyik napról a másikra csodálkozva látjuk, hogy az erkölcs, a vallás, és a bölcseletnek évezredes alapigazságai, amelyek a mindenkori jogrendnek biztos alappillérei voltak, kezdenek inogni, sőt rombadőlni és ezek helyébe világnézeti vitáik lépnek, melyek magát a jogtudományt is alapjában támadják meg és több-kevesebb sikerrel arra is reformokat kényszerítenek rá. így azután a mai kor jogalkotójának, jogalkalmazójának s ezekkel együtt a jogtudománynak egyszerre (két nehéz feladattal kell megbirkóznia: alkalmazkodni az élet egyéb területein megnyilvánuló reformokhoz s ugyanakkor ezzel párhuzamosan reformálni önmagát s eddig bevált saját módszereit is. Ezt a kettős feladatot tűzte maga elé és szerencsés kézzel oldja meg Zachárnak most megjelent legújabb műve. Bevezetőrészében éles szemmel látja meg és plasztikusan tárja szemünk elé a magánjogban jelentkező új irányokat, elsősorban az évezredeken át uralkodó indivi dualisztikus jogi berendezés elhalványulását, sőt hova-tovább bukását s ennék helyén a népközösségi elvnek érvényesülését, sőt hova-tovább diadalra jutását. A jog immár nem egyszerű kény szerrendszabály, mely egyes embereknek rendelkezésére áll más emberekkel szemben, hanem a népközösség tagjai között uralkodó ama rend, mely lehetővé teszi, hogy ezek a tagok a nép életében megbatározott helyüket betölthessék és tevékenységüket a népiközösség javára folytathassák. (8. old.) A jognak — de a magánjognak is — új jelszava, hogy a közérdek megelőzi a magánérdeket. (9. old.) A német nemzeti szocializmus eme merőben új jogbölcselete, gyökerében van hivatva átalakítani az egész jogi berendezést, amikor a jogtudománynak egészen új színt és új belső erkölcsi tartalmat ad. De a szerző nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen ismerteti ezt a mélyreható metaformózist, hanem ő maga is egészen eredeti és rendkívül szellemes elemet visz bele a kérdésbe: a „közületek szimmetriáját." Ez alatt azt a tüneményt érti, amely az egymással ritkán azonos, sőt olykor többé kevésbbé ellentétes természetű elemeiket egy „harmonikus összhangha" foglalja össze. (12. old.) Ezt a színképet rendkívül szerencsésnek tartjuk, mert a reflektor fényességével világít rá arra, hogy a túlzó individualizmus, a kapitalizmus, a Marx-féle osztályharc, a feudalizmus, a kartel, stb. miért hordja magában kezdettől fogva a bukás csiráját.