Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A malomellenőrök és a forgalmiadóellenőrök illetményeink lefoglalása

227 gatása fejlődésének problémáit fejtegette a magyar alkotmánynyal kapcsolatban és rámutatott arra, hogy a XIX. században kiépült államnak a XX. század szociális és nemzeti követelményeineík megfelelő állammá kell átalakulnia. Utána dr. Bálás P. Elemér, szegedi egyetemi tanár előadásában perjogi kérdéseíkikel foglalkozott. Több gyakorlati kérdés megvilágosításán kívül különösen azokat az elvi harcokat és problémákat ismertette, amelyek a perjogi jogalkotásban nálunk és külföldön jelentkeznek. Az utolsó előadó dr. Nagy Dezső Bálint, kir. közigazgatási bíró, a iMagyar Jogi Szemle szerkesztője volt. Előadásának tárgyát az adó- és illetőkjog köréből vette s iámnak során a magyar adórendszer jellegzetességeit mutatta be, majd az illetékjognak időiközben kifejlődött négy tagozatát ismertette. Az előadások sorát Zachár István, ítélőtáblai elnök beszéde zárta be. Hálás köszönetet mondott az előadóknak kiválóan érdekes előadásaikért, majd utalt arra, hogy a Magyar Jogi Szemle munkatársainak látogatásához hasonló magasszínvonalú jogászgyűlésben Kassa városának a múltban már két alkalommal volt része, és pedig 1910-ben, amikor a Magyar Jogászegylet tartotta ott gyűlését és 1911-ben, az Orsz. Patronage Kongresszus alkalmával. A záróbeszéd elhangzása után a dísztermet teljesen betöltő közönség elénekelte a Himnuszt s ezzel a minden tekintetben kitűnően sikerült jogászgyűlés végétért. IRODALOM. FEJEZETEK LEGÚJABB MAGÁNJOGUNK KÖRÉBŐL. Dr. Zachár Gyula könyve, Grill 1939. A huszadik század majdani történetírója a korszak jellemzésénél minden bizonnyal első helyen fogja kiemelni azt a szédületes gyorsaságú tempót, amely a fejlődés minden területén csodálatos módon érvényesült. Mintha csak e kor szülöttei tudatosan azt a célt tűzték volna ki maguk elé, hogy a lőhető legnagyobb energiával és a leheli") legsebesebb iramban szakítsanak mindennel ami régi és teremtsenek minél többet, ami új. ReformikorszaUok már a múltban is előfordultak úgy a hazai, —• mint a világtörténelemben, de ezzel a mnai irányzattal, melyben a reform valósággal már öncéllá fokozódott, egyik sem veheti fel a versenyt. A lecnnika* az orvostudomány, a polili'ka, a gazdasági élet és más terrénumok csak úgy ontják magukból egymás után a merésznél-merészebb reformókat és néha egy év alatt nagyobbat változik a világ képe, mint valamikor egy éviszázad alatt. A jogrend mely természeténél és lényegénél fogva 'konzervatív, lkénytelen mégis tudomásul venni ezt a folyamatot és ah-