Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - Harmadik személyek baleseti kárigénye

214 nál a károsult egyoldalú számítási módja érvényesül — természetesen már a díjfizetésnél is — amely az eszmei és valóságos kárt is neki megfelelő értékelésben veszi figyelembe. A biztosítási összegben minden esetben bennfoglaltatik a biztosítottnalk a magánjog szabályai szerint a harmadik személy ellen érvényesíthető kára, vagy annak egy része is, — míg ez az életbiztosítási összegről már csak azért sem mondható el, inert az életbiztosítási összeget egy összegben kapja kézhez a kedvezményezett, — aki egyúttal esetleg a kártérítésre jogosult, a kártérítés pedig az 1874:XVIII. t. c. 4. §-a szerint havi járadékban Ítélendő meg és tartást pótló jellegű. A 482. §-nak a balesetbiztosítás körében (járadékbiztosítás és egy összegben való biztosítás) való alkalmazása ezek szerint nyitott kérdés, s még nehezebb eldönteni azokat az eseteket, ahol a balesetbiztosítás életbiztosítással kombinálva jelentkezik. A díjtartalék-képzés szempontjából (1923:VIII. t.-c.) a balesetbiztosításnak járadékbiztosítás-alfaja az életbiztosításhoz, egy^éb fajai a ikárbiztosításhoz állanak köz előbbi (196/1923. M. E. rend. 17. §.) Kialakult bírói gyakorlat e tekintetben nincs. Meg kell említeni a szavatossági biztosítás esetét is. mint a kárbiztosítás válfaját. Ennek gyakorlati példája a következe"): Két gépkocsi összeütközésénél megsérült a bennülő harmadik személy. Az egyik gépkocsi szavatossági biztosítása folytán a sérüM bizonyos készpénzösszegei kap, amelyet a két üzembentartó által egyetemlegesen megtérítendő kárba a híróság beszámít. A két üzembentartó közti jogviszonyban kiderül, hogy mindkét gépkocsivezető 50—50%-os arányban vétkes a baleset bekövetkezte körül, ennekfolytán a biztosító a kifizetett összeg 50%-át vollaképen a másik üzembentartó javára teljesítette, tehát ez összeg erejéig megtérítési igénye támad vele szemben. A szavatossági biztosítás a Kúria szerint lkárbiztosítás: ..A szavatossági biztosítás, amely arra irányul, hogy a biztosítottnak az az érték, mely öt az anyagi jog szabályai szerint harmadik személy javára fennálló kártérítési vagy szavatossági kötelezettségből folyóan terheli, a Kt. 463. §-a által meghatározott kárbiztosítás, melynek ebbeli minőségén — minthogy közvetlen tárgya a biztosított által viselendő kártérítés összege — nem változtat az. hogy a biztosítottnalk ez a kártérítési kötelezettsége emberi életen vagy testi épségen elkövetett kártétel folytán következett be. 50/1927." * Annak a kérdésnek elbírálásához, hogy indokolt lenne-e a Kt. 483. S-ának megfelelő módosítása, néhány pillantást kell vetnünk a Kt. 483. §-a létrejövetelének körülményeire. A Kt.-neJk a biztosításra vonatkozó szakaszai, csakúgy mint maga az egész törvény, nem önálló alkotás, hanem szolgai lemásolása külföldi példáiknak. Mivel a 'kereskedelmi jog egyéb területein mintául vett német kereskedelmi törvény a biztosítás-