Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - Harmadik személyek baleseti kárigénye

^15 sal nem foglalkozik, a biztosításra vonatkozó §§-ök megalkotásánál a törvényhozás egyéb (külföldi törvénykönyveket és javaslatokat vett mintául. A 483. •§. megalkotásánál a drezdai javaslat, a porosz javaslat és a code de Hollandé szolgáltak mintául, amelyek mindhánmian egy és ugyanazon töröl fakadtak. A 483. §. e szerint ezeknek a külföldi példáknak nyomán jött létre akként, hogy a javaslatba szinte szó- és betüszerint vettélk át a külföldi — szintén egybehangzó — szöveget. Az idézett törvény és javaslathelyek a következők: Code de Hollandé: Art. 284. „L'assureur qui a payé le dommage arrivé á Tobjet assuré est suhrogé de plein droit aux actions que l'assuré aurait contre des tiers á raison de oe domimage, et Tassuré répond de tout acte qui préjudicerait aux droits de l'assureur contre ces tiers." Porosz javaslat: Art. 342. „Hat der Versicherer einen entslandenen Schaden vergütet, so tritt er in alle Rechte des Versicherten ein, welehe diesem gegen Dritte rücksichtlich des Schadens zustehen. Der Versicherte ist verantwortlich für jede Handlung, durch welehe er jene Reohte des Versicherers gegen Dritte beeintrachtigt." Drezdai javaslat: Art. 985. „Hat der Versicherer einen entstandenen Schaden vergütet, so tritt er kraft Gesetzes für den Betrag dieser Schadenesvergütung in alle Reohte ein, welehe dem Versicherten gegen Dritte rücksichtlich des Schadens zustehen. Der Versicherte ist für jede Handlung verantwortlich, durch welehe er diese Reohte des Versicherers beeintrachtigt hat." Végül ide kell iktatnom a magyar törvényjavaslat 514. §ának indokolását is. (A javaslat 514. §-a lett a törvény 483. §-a): ,,A jog és méltányosság azt hozza magával, hogy a biztosító, ha a történt kárt a szerződés értelmében megtérítette, a törvény erejénél fogva belépjen azon jogokba, melyek a biztosítottat egy harmadik ellen a kár tekintetében illetik. A biztosító ugyanis a kárt. melyei biztosított nem okozott, egy harmadik cseleikvénye miatt szenvedi, kell tehát, hogy ez ellentétben kereseti jogát érvényesíthesse, az 514. c. első bekezdésében foglalt intézkedésben foglalt intézkedés ennélfogva a biztosítási ügylet természetéből meríttetvén, bővebb indokolást már azért sem igényelhet, mert az a nevezetesebb európai törvények és törvényjavaslatokban hasonlag érvényre emeltetett." Világos ezekből, hogy a 483. §. külföldi példák nyomán jött létre, még pedig oly időben, amikor Magyarországon az 1874: XVIII. t. c. még nem volt életben. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása ugyanis az 1874. évben folyt le, és az ülés, amelyen a 514. §-t tárgyalták, 1874. április 14-én volt. Az 1874:XVIII. t. c.-et pedig a bizottságok 1874. április havában, »az országgyűlés plénuma 1874. május havában tárgyalta, s 1874. július havában hirdették ki. A külföldi példák pedig, szintén valameny-