Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - Harmadik személyek baleseti kárigénye

térő rendelkezés nem foglaltatik és amennyiben az a dolog természetének megfelelően alkalmazható, azonban a dolog természetéből az következik, hogy a biztosítónak ez a jogutódlás csalk azokban az eseteikben ismerhető el, amelyekben a többszörös biztosítás megengedve nincs; de ott, ahol a törvény a többszörös biztosítási megengedi, mint a közönséges élet- és balesetbiztosításnál, a biztosítási szerződés e nemének természetével ellenkeznek a biztosító ezen jogának elismerése, következéskép a törvény 506. §-ia alapján a 483. §. intézkedése a biztosítási szerződéseknek ezekre a nemeire ki nem terjed." (1618/1908.) ..Az elhalt özvegyét a biztosítási összeg, mint a kötvényben megnevezett kedvezményzettet illette meg. Viszont a Kt. 483. §-a értelmében a biztosítóra az a kárigény száll át a törvény erejénél fogva, amely a biztosítottat harmadik személlyel szemben illeti. E szerint, minthogy az elhalt özvegye a biztosító ellen nem is kárigényt érvényesített, hanem mint kedvezményezett a biztosítási összeg megfizetését követelte, s a (biztosító valójában a biztosítási összeget fizette ki néki, s miután a biztosító a törvény különös rendelkezése folytán csiak azokba a jogokba lép, amelyek a biztosítottat a kár tekintetében illetik meg a harmadikkal szemben, ennélfogva a Kt. 483. és 506. §-ai alapján a biztosító intézet a kifizetett összeg, vagy annak egy részéneik megtérítését a vasúttól nem követelheti." (1752/1935.) Az életbiztosítási összeg e szerint a kártérítéssel tartozó veszélyes üzem részéről a kárösszegbe nem számítható be, miután a biztosító intézet megtérítési igénye sem áll meg. Nem változtat ezen az az egyetlen, ellentétes értelmű kúriai döntés sem (3841/ 1937), amely szerint az életbiztosítási összeg beszámítandó a kárba, mivel ez az ítélet szemmelláthatóan, csak mint összegszerűségi mellékkérdést tárgyalta a kérdést, s azt elvi nézőpontból nem fontolta meg. Viszont épen ily ellentétes ítélet létezése indokolja a kérdéssel való részletesebb foglalkozást. Végül balesetbiztosítás esetén kell tisztázni a helyzetet. A balesetbiztosítás a biztosításnak a Kt. életbelépése idejében még általában szokatlan, azóta azonban nagy mértékben elterjedt ága. A kérdés eldöntése azon múlik, hogy a balesetbiztosítást élet, vagy kárbiztosításnak tekintjük-e. A kérdés felvetése nem indokolatlan, mert noha a Kt. 498. §-ának helyes értelmezése szerint a balesetbiztosítás az életbiztosítás fajai közé tartozik, az 1927 :X. t. c. 11. §-a szerint a ibalesetbiztosításra — legalább is a díjfizetés szemponjából — a kárbiztosítás határozimányai érvényesek. Kuncz Ödön tankönyve szerint a balesetbiztosítás középhelyet foglal el a ikárbiztosítás és az életbiztosítás között, (III. 413.) bár a tekintetben kétségkívül közelebb áll az életbiztosításhoz, hogy a balesetbiztosításinál a többszörös biztosítás megengedett, ami pedig a Kt. 501. §-a értelmében csak életbiztosítás esetén lehetséges. A többszörös biztosítás megengedettsége azonban ez esetben csupán azt jelenti, hogy a kárösszeg kiszámításá-