Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A magyar állam és az állami intézmények jogutódlásának kérdése a Magyarországhoz visszacsatolt területeken

13 Ha a most idézett kormányrendelkezés a főhatalom átvételé­vel felmerülő átmeneti nehézségek leküzdésére ideig-óráig alkal­mas is lehet: véleményem szerint ez a rendelkezés hosszabb ideig fenn nem tartható. A visszacsatolt területeken ugyanis ezidőszerint egyes 'viszony­latokban még a megszállás előtti magyar jog, részint azonban olyan új jogszabályok vannak érvényben2, (új vasúti törvény, társadalombiztosítási jogszabályok, stb.), amelyek a mai élő ma­gyar jogtól sok tekintetben eltérőek és már az erősen szocialista alapfelfogású csehszlovák államnak időközi jogalkotásaiban is megnyilvánuló elgondolásaira való figyelemmel is a ma élő magyar jogszabályok szellemével aligha lesznek összeegyeztethetők. Bi­zonyára ezekre a nehézségekre és ezekre az eltérésekre gondol az előbb idézett miniszteri rendelet is, amidőn a visszacsatolt terüle­teken hatályban maradó jogszabályok közül elvileg kiveszi azo­kat, amelyek „a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók." A rendelet szerint ezek helyett a jogszabályok helyett a magyar jog megfelelő szabályait kell alkalmazni. Nem szól azonban a rendelet arról, hogy vita esetében mely hatóság hivatott hatá­rozni abban a tekintetben, hogy 'valamely jogszabály ,,a dolog természeténél fogva" alkalmazható-e, vagy sem. Ebből az követ­kezik, — és ez lenne még a helyesebb elgondolás, — hogy adott esetben az ítélkező bíróságok lennének hivatva esetről-esetre el­bírálni azt, hogy az előttük felmerült ügyben a visszacsatolás idejében hatályban volt jogszabályok, avagy a magyar jogszabá­lyok nyerjenek-e alkalmazást. — Hogy az eltérő szellemű jog­szabályoknak az esetenként ítélkező különböző felfogású bírák egyéni elbírálásától függő alkalmazása milyen jogbizonytalan­ságra vezethet, arra úgy vélem szükségtelen külön is rámutatnom. A most kiemelt jogbizonytalanságot csupán csekély rész­ben enyhíti az a körülmény, hogy pl. az ugyancsak 1938. évi október hó 30-án közzétett 7220/1938. M. E. számú rendelet a vasúti fuvarozás terén a visszacsatolás időpontjától kezdődő ha­tállyal máris életbeléptette a Magyar Vasúti Üzletszabályzat és a magyar személy- és árúfnvarozási jogszabályokat, viszont az 1938. évi november 22-én megjelent 124.990/1938. K. K. M. számú rendelet ugyanígy kiterjesztette a •visszacsatolt területekre is a magyar postai üzletszabályzat és díjszabás hatályát. Ehelyütt kell kiemelnem, hogy a m. kir. kormánynak 1938. évi december hó 25-én közzétett 9.700/1938. M. E. és 9.720/1938. M. E. számú rendeletei, valamint a m. kir. igazságügyminiszter úrnak ugyan­ekkor megjelent 50.300/1938. I. M. számú rendelete az anya­országban érvényes magyar eljárási jogszabályoknak máris meg­2 v. ö. Dr. Karafiáth Jenő Máv. fogalmazó idevonatkozó tanulmá­nyát: „A cseh-szlovák és a magyar tárgyi felelősség", — Vasúti és Közi. Közlöny 1938. dec. 11.-i számában.

Next

/
Thumbnails
Contents