Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A polgári per elaszticitása

204 ha az érdemleges tárgyalás előkészítése nem mutatkozik szüksé­gesnek (Te. 13. §.), b) a fellebbezési eljárásban csak a felek indokolt kérelmére s csupán egy ízben adhat helvt a per szüneteltetése iránti kérelem­nek (Te. 34. §.), c) a felülvizsgálati eljárásban szüneteltetésnek helve nincsen (Te. 41. §.), d) a bíróság a félnek utólagos előadásait és utólagosan aján­lott bizonyítékait figyelmen kívül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése vé­gett szándékosan halogatta (Pp. 222. §.), e) a félnek az új tényeket, tényállításokat és bizonyítékokat a fellebbezésben illetve előkészítő- s válasziratban kell előterjesz­teni s mind ezeket, mind pedig a fellebbezési tárgyaláson pótolt bizonyítékokat a bíróság csak akkor veheti figyelembe, ha azokat a fél az elsőbíróság előtt s illetőleg a fellebbezésben, 'válaszirat­ban hibáján kívül nem érvényesíthette (Te. 25., 28., 32. §.), stb. . . slb Ezek a szabályozások a bírónak és félnek egyaránt kötele­zővé teszik a pernek mielőbbi döntésre vitelét, de a bő számban rendelkezésre álló ezek a lehetőségek egyúttal módot nyújtanak arra is, hogy a felek és bíró e cél megvalósítása érdekében az ügy természetéhez és minőségéhez képest válasszák meg az erre legalkalmasabb eszközöket. 6. Végül az igénynek materiális részét illetően különböző ér­vényesítési lehetőséget biztosít a fél részére a rendelkezési elv is (Pp. 187., 188., 189. §. stb ). A polgári perek tárgyukra, azok értékére, a peres felek, az érvényesített igények számára, a perben szereplő vitás és nem vitás ténykérdésekre, ezeknek mikénti bizonyíthatóságára, a fel­merülhető jogkérdésekre, s más egyéb körülményekre tekintet­tel is különbözhetnek egymásból. Ezekhez az eltérésekhez és kü­lönbözőségekhez képest a letárgyalásuk is egészen különböző el­járást igényel olyannyira, hogy amiként a természetben nincsen két egyforma fül, ujjhegy, akként nincsenek teljesen azonosan lefolytatott perek sem. Más eljárási módozat mellett való letárgyalást kíván egy csekély értékű, közokirattal bizonyítható, egyszerű tényálláson alapuló, s egyetlen általános jogkérdést tartalmazó jogvita, mint egy nagy szubsztrátumú, számos tanúval, okirattal, szakértővel bizonyítandó körülményes tényállásra alapított és jogkérdések­kel teletűzdelt örökösödési per. Ezekre a különbözőségekre való tekintettel tehát a jogviták megfelelő, rájuk szabott eljárást, tárgyalást igényelnek. A pernek végső célja — miként már hangsúlyoztam — az az anyagi igazságnak a kiderítése. Ezt vannak hivatva szolgálni egyéb körülményeken kívül

Next

/
Thumbnails
Contents