Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 6. szám - A polgári per elaszticitása
204 ha az érdemleges tárgyalás előkészítése nem mutatkozik szükségesnek (Te. 13. §.), b) a fellebbezési eljárásban csak a felek indokolt kérelmére s csupán egy ízben adhat helvt a per szüneteltetése iránti kérelemnek (Te. 34. §.), c) a felülvizsgálati eljárásban szüneteltetésnek helve nincsen (Te. 41. §.), d) a bíróság a félnek utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyítékait figyelmen kívül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta (Pp. 222. §.), e) a félnek az új tényeket, tényállításokat és bizonyítékokat a fellebbezésben illetve előkészítő- s válasziratban kell előterjeszteni s mind ezeket, mind pedig a fellebbezési tárgyaláson pótolt bizonyítékokat a bíróság csak akkor veheti figyelembe, ha azokat a fél az elsőbíróság előtt s illetőleg a fellebbezésben, 'válasziratban hibáján kívül nem érvényesíthette (Te. 25., 28., 32. §.), stb. . . slb Ezek a szabályozások a bírónak és félnek egyaránt kötelezővé teszik a pernek mielőbbi döntésre vitelét, de a bő számban rendelkezésre álló ezek a lehetőségek egyúttal módot nyújtanak arra is, hogy a felek és bíró e cél megvalósítása érdekében az ügy természetéhez és minőségéhez képest válasszák meg az erre legalkalmasabb eszközöket. 6. Végül az igénynek materiális részét illetően különböző érvényesítési lehetőséget biztosít a fél részére a rendelkezési elv is (Pp. 187., 188., 189. §. stb ). A polgári perek tárgyukra, azok értékére, a peres felek, az érvényesített igények számára, a perben szereplő vitás és nem vitás ténykérdésekre, ezeknek mikénti bizonyíthatóságára, a felmerülhető jogkérdésekre, s más egyéb körülményekre tekintettel is különbözhetnek egymásból. Ezekhez az eltérésekhez és különbözőségekhez képest a letárgyalásuk is egészen különböző eljárást igényel olyannyira, hogy amiként a természetben nincsen két egyforma fül, ujjhegy, akként nincsenek teljesen azonosan lefolytatott perek sem. Más eljárási módozat mellett való letárgyalást kíván egy csekély értékű, közokirattal bizonyítható, egyszerű tényálláson alapuló, s egyetlen általános jogkérdést tartalmazó jogvita, mint egy nagy szubsztrátumú, számos tanúval, okirattal, szakértővel bizonyítandó körülményes tényállásra alapított és jogkérdésekkel teletűzdelt örökösödési per. Ezekre a különbözőségekre való tekintettel tehát a jogviták megfelelő, rájuk szabott eljárást, tárgyalást igényelnek. A pernek végső célja — miként már hangsúlyoztam — az az anyagi igazságnak a kiderítése. Ezt vannak hivatva szolgálni egyéb körülményeken kívül