Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A polgári per elaszticitása

200 1. A nyilvánosság alapelvét illetően polgári perrendtartásunknak a külföldi perjogokban is feltalálható 207. §-ának 2. bekezdése alapján a félnek jogában áll ügyének a nyilvánosság kizárása mellett történő tárgyalását kérnie, ha annak nyilvánossága méltányos érdekét sértené. A nyilvánosság kizárását a most megjelölt okon kívül a Pp. 207. §. 1. bekezdése értelmében a bíróság hivatalból is elrendelheti, ha a tárgyalás nyilvánossága a közrendet vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné. Tehát mind a félnek, mind pedig a bírónak jogában áll bizonyos előfeltételek fennforgása esetén a bíróság előtt lévő ügyet nyilvános avagy zárt tárgyaláson lefolytatni. A választás lehetősége előttük nyitva áll. 2. A perbeli előterjesztéseket a felek ma általában kétfélekép tehetik meg: írásban és szóval. Az előterjesztések ilyentén módja alapján kialakult alapelvek: az írásbeliség és szóbeliség. Ezek a princípiumok egyenként és egymagukban ma sehol sincsenek megvalósítva. A mai perrendek mindegyike mindkettőt és vegyítve alkalmazza. A vegyítésnek a módja számos variációt ismer. A mi polgári perrendtartásunk szerint: a fél keresetét a kir. járásbíróság előtt írásban, de szóval is előterjesztheti; a kir. bíróságok előtt a felek előzetes perbeli cselekményeiket írásban végzik, s az írásban előadottakat azután szóval is előterjesztik, s a bíróság a mindkét formában előadottakból észlel és határoz; periratokat terjeszthetnek elő a felek továbbá akként is, hogy szóbeli előadásukon nem szorítkoznak egyedül azok ismétlésére, hanem ez alkalommal módosíthatják, kiegészíthetik írásbeli előterjesztéseiket, s ezeket utólag akár jegyzőkönyvileg, akár különiratban is rögzítik; bizonyos perbeli előterjesztéseket a feleknek szóval és írásban kell előterjeszteni (kir. törvényszék előtti eljárásban kereset, ellenkérelem, stb. . . .), másokat ellenben kötelezően csak írásban, szóban pedig csak fakultatíve (észrevételek, stb ); a fellebbezési szóbeli tárgyalás és nyilvános előadás, valamint a felülvizsgálati szóbeli tárgyalás ismeri olyan vegyítését is e két alapelvnek, hogy a feleknek perbeli cselekményeiket írásban kell elvégezni, de kérelmeiket szóval is indokolhatják. A perbeli előterjesztéseknek a két alapeLv alapján a most ismertetettek szerint történt ez a szabályozása világosan elénk tárja, hogy a fél előterjesztéseinek mikénti megtétele tekintetében többféle választási lehetőség előtt áll: előadásainak meggyőző előterjesztésére az írást és a szót is felhasználhatja, de ha úgy látja jónak, megteheti előadásait egyedül írásban is, sőt bizonyos esetekben csak szóval.