Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A magyar állam és az állami intézmények jogutódlásának kérdése a Magyarországhoz visszacsatolt területeken

12 Maguk az említett döntőbírósági ítéletek ugyanis egyedül és kizárólag az átengedő területek meghatározását és. a területátadás végrehajtásának általános irányelveit tartalmazzák, — a területátadás és a hatalomváltozás végrehajtásával természetszerűleg előálló magánjogi és közigazgatási jogi nehézségek megoldására azonban még csak irányelveket sem adnak, legfeljebb annyit, hogy pl. a wieni döntőbírósági ítélet 4. pontja szerint ,,a területátengedésből adódó részletkérdéseket. . . magyar-csehszlovák bizottságnak kell rendeznie." — Hogy azonban ez az odavetett rendelkezés még általános irányelvül sem szolgálhat, ez alig szorul bővebb megvilágításra. Hiszen az itt érintett, megoldásra váró jogi kérdések túlnyomó része már természeténél fogva sem tartozhat valamely nemzetközi bizottság hatáskörébe, hanem elsősorban a főhatalmat gyakorló állam szuverén elhatározási körébe. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, hogy ezeknek a rövid és csupán nagy általánosságban idevetett fejtegetéseimnek csak az a célja, hogy a gyakorlatban máris felmerült egyes kérdésekre felhívja a magyar jogászság figyelmét és felvessen néhány olyan szempontot, amelyek a döntésre egyedül hivatott kormányzati szervek figyelmére is esetleg számot tarthatnak. — Éppen ezért nem is térek ki azokra az inkább közjogi és közigazgatásjogi vonatkozású kérdésekre, amelyek a visszacsatolt területeken hátramaradt őslakók, valamint a megszállás ideje alatt a visszacsatolt területekre átköltözött és a hatalom átvételekor ott talált lakosság állampolgárságát, községi illetőségét és jövőbeni jogállását érintik, nem foglalkozom a visszacsatolt területen hátramaradt köztisztviselők és nyugdíjasok közszolgálati és illetményügyi problémáival, mint ahogy mellőzöm azoknak a kétségkívül ugyancsak rendkívül érdekes és bonyolult kérdéseknek felvetését is, amelyek a visszacsatolt területek büntető igazságszolgáltatásának átvételével kapcsolatban felmerülhetnek. Ezúttal csupán néhány olyan magánjogi vonatkozású kérdést kívánok felvetni, amelyek a gyakorlatban már is felmerültek, és amelyek helyes megoldása szempontjából jogalkotó és jogalkalmazó hatóságainknak mielőbb egységes álláspontot kell elfoglalniok. Az első és legfontosabb kérdésként kétségkívül annak eldöntése jelentkezik, hogy a visszacsatolt területeken a magánjogi jogviszonyok szabályozásánál milyen jogszabályok nyerjenek alkalmazást? — E tekintetben a m. kir. minisztérium 1938. évi október hó 30. napján közzétett 7780/1938. M. E. számú rendeletnek 2. §-a azt az általános szabályt tartalmazza, hogy „a visszacsatolt területeken további rendelkezésig hatályban maradnak a visszacsatolás idejében hatályban lévő magánjogi és polgári peres és nem peres eljárási jogszabályok, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom megváltozása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók; ezek helyett a magyar jog megfelelő szabályait kell alkalmazni."