Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A polgári per elaszticitása

197 tárgyi-, s III. a bíróval s illetve a felekkel szemben megkívánt bizonyos szubjektív, azaz alanyi előfeltételekre. I. A ma folyamatba tett perek nemcsak értéküknél, de tárgyuknál fogva is a lehető legváltozatosabbak. így a szorosan -vett dologi, kötelmi, örökösödési perekén kívül ismerünk sommás visszahelyezési és sommás határpereket, bányapereket, váltón-, csekken-, kötelezőjegyen alapuló kereskedelmi pereket, házassági pereket, a gyermek törvényességének a megtámadása iránti pereket, munkaügyi pereket, társadalombiztosítási pereket, stb. . . . stb. . . . Az ezekben a perekben érvényesített igények a magánjog más és más részéből fakadnak. Az eltérő jogforrásból eredő igények érvényesítésére szolgáló eljárások természetesen más és más követelményeket állítanak fel perelőfeltételül, s az eltérő ezek az előfeltételek, s az igényt jellemző egyéb sajátos körülmények a dolog természeténél fogva más technikai eljárást, módosult eljárási jogot követelnek, s így a különböző igények számára már maga a tételes jog rendszeresít különféle speciális eljárásokat. Ez «volna az ú. n. törvényileg rendszeresített speciális eljárásokkal biztosított elaszticitás. Ennek a törvényileg biztosított elaszticitásnák a perjog rugalmasságához képest több-kevesebb változata lehet. így többek között ilyen elasztikus sajátossága perjogunknak 1. az, hogy egynéhány különleges tárgyú igény érvényesítésére az általánostól többé-kevésbé eltérő speciális eljárási szabályokat ír elő. így a személyállapotot tárgyazó pereknél, bányapereknél, sommás visszahelyezési eljárásoknál, társadalombiztosítási pereknél, stb. . . . Indokolja ezt a specializálást többek között: a) az a körülmény, hogy a különleges perek megindításukat megelőzően már bizonyos tény- és jogi kérdéseknek az eldöntését, jogi ténykedéseknek az elvégzését feltételezik, mint pl. a házassági pereknél, társadalombiztosítási pereknél, stb. b) hogy maga az eljárás egészen különleges célt kíván megvalósítani, mint pil. a sommáls eljárások stb., c) hogy bizonyos esetekben ezek a perek tárgyuknál fogva a jog elkülönített világába tartoznak s í£y eldöntésük is csak e különleges szempontokat értékelő eljárás szabályai szerint történhet, mint pl. a személyállapotot tárgyazó perek stb. . . Ezek a most vázolt szempontok s nemkülönben azok az érvek, hogy bizonyos ténybeli és jogi kérdéseknek a per megindítása előtti tisztázása jelentékeny tehermentesítést jelent a bíróra, s hogy a magánjogok s bizonyos közjogok gyakorlására is befolyással bíró jogi helyzetek egyöntetű elbírálása közérdeket szolgál, a közrendet inkább biztosítja, nemcsak indokolttá, hanem egyenesen szükségszerűvé teszik az eljárásoknak az igény minőségéhez simuló e specializálást, az eljárási jognak ekként való