Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A polgári per elaszticitása

196 minősítünk helyesen — akár btő. akár magánjogról legyen szó — ha annak kíítforrását is ismerjük. Ez a jogintézmény, t. i. az in fraudem creditorum agere elleni megtámadási joga a hitelezőnek átment a német törvényhozásba (és más törvényhozásokba is) mint ,.Anfechtungsgesetz.k' A jelzett magánjogi konstruktióból kifejlődött, idők folyamán, a btőjogi konstruktió. Az egész fejlődési idő alatt azonban úgy a jogirodalomban, mint a judikaturában elengedhetetlen kelléknek tekintették azt, hogy a hitelezőt károsítás tényleg érte légyen. Ez volt nálunk évtizedeken keresztül is döntő, mert a Btkv.-nek most már hatályon kívül helyezett 386. és 387. §-ai kifejezetten az „okozottu kárra döntő súlyt fektettek. Tekintettel a részben jogtörténeti alapon fent kifejtettekre, tekintettel az 1932:IX. t.-c. indokolására és arra, hogy e t.-e. 2. és 4. §-ai kifejezetten ,,károsításról" szólanak, kétségtelennek tartom, hogy a szóban forgó bűncselekmény tényálladéka a kár tényleges bekövetkezése nélkül nem állapítható meg. Ezzel — a Kúria bölcs és jogfejlesztő gyakorlata előtt meghajolva — úgy vélem, hogy megindokoltam azt, hogy a fent felhívott Ítélettel miért nem tudok egyetérteni. A polgári per elaszticitása. Irta: Dr. Richter Béla, szegedi kir. ügyész. A polgári pernek célja: az anyagi igazságnak kiderítése s ennek megfelelően igazságos döntés szolgáltatása. E rendeltetése s illetve célja érdekében alakult és változott ez az eljárási jog koronként és helyenként. Ezért alkották meg a különböző perjogi tételeket, elveket, alapelveket. Ezért alapították az elmúlt idők klasszikus peres eljárásait a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvére, a szóbeliség, nyilvánosság, közvetlenség, a tárgyalási és rendelkezési elv alapelveire. Ezért váltak ennek az eljárásnak az uraivá a felek, s ugyanez a cél eredményezte azután annak a felfogásnak az érvényesülését, mely a per urává a bírót tette, s amely a szóbeliségre és írásbeliségre vegyesen alapított pert a koncentráció alapelvére építette fel. A bíró kezében lévő ez a koncentrált, szóbeliséggel vegyes írásbeli per kétségtelen alkalmas a mai igazságszolgáltatási feladatok gyors és alapos megoldására, de kielégítően és teljes mértékben csak akkor, ha egyúttal elasztikus is ez az eljárás, illetve eljárási jog. Az eljárási jognak, eljárásnak elasztikussá, rugalmassá tételére ma fokozottabban van szükség, mint valaha. Ilyen elasztikus eljárási jognak a megalkotásához — miként látni fogjuk — lényegileg 3 előfeltételre van szükség: I. a törvényhozó által létesített különleges eljárásokra, II. ezeknek az eljárásoknak a keretén belül bizonyos objektív, azaz