Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A magyar állam és az állami intézmények jogutódlásának kérdése a Magyarországhoz visszacsatolt területeken

11 ítéletet, mindenesetre kivételt nem tűrő, szoros szabályként kell alkalmazni és pedig akként, hogy a bíróságnak már az ítélethozatal idejében magyar bíróságnak kell lennie. Nem tesz kivételt ez alól a szabály alól a 9.700/1938. M. E. számú rendelet 26. §-a sem; sőt abból, hogy ennek a rendeletszakasznak kifejezett rendelkezése szerint nem érinti a visszacsatolás előtt a visszacsatolt területen működött cseh-szlovák bíróság által hozott határozat érvényességét a viszonosság hiánya és az, hogy a határozatot olyan bíróság hozta, amely a magyar jog szerint nem volt illetékes, ellenben a Pp. 414. §-ában felsorolt többi érvényességi feltétel tekintetében a törvénytől eltérő különös rendelkezést a rendelet nem tett, épen az kövekezik, hogy, ha ezek a feltételek hiányoznak, az ítélet nem lehet érvényes. Nem érvényes tehát a csehszlovák állam bíróságának magyar állampolgár státus-perében hozott ítélete akkor sem, ha az a bíróság a visszacsatolt területen működött is és jogkörét a visszacsatolás . után magyar bíróság vette is át. Ebből az okból azonban nem lehet érvénytelennek tekinteni az olyanok státusperében a •visszacsatolás előtt hozott ítéletet, akik maguk is csak a visszacsatolás után lettek magyar állampolgárokká. Nézetem szerint a magyar bíróság kizárólagos joghatóságának elvétől a magyar állampolgárok státusperében a kérdésnek új szabályozásánál is csak annyiban lehetne eltérni, hogy a visszacsatolt terület bíróságainál a visszacsatolás előtt megindított, de még jogerősen be nem fejezett ilyen pereket a magyar királyi bíróságok abban az állapotban vennék át, amelyben azok a visszacsatoláskor voltak. Ennyiben a nem jogerős alsófokú ítélet érvényes lehetne, a jogerő hatása és a jogváltoztató (konstitutív) hatály azonban mindig csak a magyar bíróság ítéletéhez kapcsolódnék. A magyar állam és az állami intézmények jogutódlásának kérdése a Magyarországhoz visszacsatolt területeken. Irta: dr. Markos Olivér, Máv. főügyész. A Magyar Jogi Szemle utolsó számában dr. Geöcze Bertalan ismertette a müncheni és wieni döntőbírósági ítéletek nemzetközi jogi jelentőségét.1 Úgy érzem, hogy ez az érdekes tanulmány természetes bevezetője azoknak a fejtegetéseknek, amelyek az említett döntőbírósági ítéletek végrehajtásával kapcsolatban tömegével felmerülő jogkérdések megoldása során a közeljövő jogirodalmát előreláthatólag uralni fogják, i 1 Dr. Geöcze Bertalan; A nagy per. — M. Jogi Szemle 1938. évi 10v szám. 428. és köv. lapjain.