Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A csehszlovák bíróságok ítéleteinek érvényessége a Felvidék visszacsatolása után

kívül helyezett, végrehajtható volt, ez az időközben megszűnt végrehajthatóság is újból feléled, viszont megszűnik a fellebbviteli bíróság ítéletének a végrehajthatósága, holott annak az alapján a visszacsatolt területen esetleg már elrendelték, vagy már foganatosították is a végrehajtást. Mindez olyan következmény, amely sehogyan sem felel meg a célszerűség és a jogbiztonság követelményeinek, különösen az ú. n. anyagi jogerőre vonatkozó rendelkezések céljának; de nem felel meg azoknak a jogszabályoknak sem, amelyek a visszacsatolt területeken a visszacsatolás idejében érvényben <voltak és az 1938. évi XXXIV. törvénycikk 4. §-a szerint továbbra is hatályban maradnak mindaddig, amíg a törvényhozás vagy ennek felhatalmazása alapján a minisztérium másként nem rendelkezik. Az utóbb említett törvényszakasz szerint a visszacsatolt területeken érvényben volt jogszabályok közül csak azok vesztik el külön rendelkezés nélkül is hatályukat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók. Már most kétségtelen ugyan és a 9.700/1938. M. E. számú rendelet 25. §-a ki is mondja, hogy az állami főhatalom változása következtében a visszacsatolt területek bíróságainak a határozatai a jövőben nem eshetnek többé olyan bíróság felülbírálása alá, amely más államnak — Csehszlovákiának — a kötelékébe tartozik, az azonban, hogy az utóbb említett fellebbviteli bíróságoknak azok a határozatai, amelyeket a múltban, olyan időben hoztak, amikor még az utóbb hazánkhoz visszacsatolt országrész bíróságaival ugyanegy államnak a bírósági szervezetéhez tartoztak, ne maradhassanak hatályban, az állami főhatalom változásából a dolog természeténél fogva nem következik. Ezek szerint de lege lata és de lege ferenda egyaránt arra az eredményre kell jutni, hogy a hazánkhoz visszacsatolt területen működő bíróságoknál indult perekben hozott azok a jogerős ítéletek, amelyeket fellebbvitel folytán a visszacsatolt országrészen kívül működő fellebbviteli bíróság hozott még a visszacsatolás előtt, a visszacsatolt területen továbbra is érvényesek maradnak és a belföldi bíróságok ítéleteivel azonos elbírálásban részegülnek. Ugyanezeket az ítéleteket a trianoni Magyarországnak a visszacsatolt országrészt magában nem foglaló területén szoros törvényértelmezés mellett, mint külföldi bíróság által hozottakat, — az érvényességet megállapító különös jogszabály hiányában — érvényteleneknek kellene tekinteni, mert azok a csehszlovákiai fellebbviteli bíróságok, amelyek a szóban lévő ítéleteket hozták, jogi értelemben a trianoni Magyarország bíróságai szempontjából az ítélethozatalkor is és azóta is állandóan külföldi bíróságok •voltak, a 9.700/1938. M. E. számú rendelet 26. §-a pedig csak az olyan cseh-szlovák bíróság határozatainak az érvényessége tekintetében tesz különös rendelkezést, amelynek a székhelye a Magyar Szent Koronához visszacsatoltatott. Ennek az álláspontnak a keresztülvitele azonban visszás