Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A csehszlovák bíróságok ítéleteinek érvényessége a Felvidék visszacsatolása után

6 az itt kifejtett álláspontot kellene elfoglalni, annak ellenére, hogy az a törvény szoros értelmezésének nem felel meg és azzal az általános törvénymagyarázati szabállyal is ellenkezik, hogy kivételes rendelkezéseket és kivált olyanokat, amelyek —- mint a Pp. 563. §-a — felismerhetően kimerítő felsorolást foglalnak magukban, nem lehet kiterjesztően értelmezni, még kevésbbé a törvényben megjelölt esetektől különböző esetre joghasonszerűség útján alkalmazni. Kétségtelen ugyanis, hogy a trianoni békeszerződéssel hazánktól elszakított Felvidék egy részének visszacsatolásával olyan helyzet állott elő, amelyre a Pp. megalkotásakor nem lehetett gondolni, amelyről tehát a törvény a dolog természete szerint nem rendelkezhetett. Ilyen esetben a törvényhozó feltehető szándékát kell kutatni, erre pedig inkább a törvény általános elvei, mint annak más körülmények szem előtt tartásával tett részletes szabályai adnak útmutatást. 2. Bonyolultabb a helyzet olyankor, ha az elsőfokú ítéletet ugyan a visszacsatolt országrészen működő valamely bíróság hozta a visszacsatolás előtt, ezt az ítéletet azonban olyan csehszlovákiai felsőbbfokú bíróság bírálta felül felebbvitel folytán, amelynek a székhelye a visszacsatolt területen kívül fekszik, és ennek a fellebbviteli bíróságnak az ítélete emelkedett azután jogerőre, így pl., ha a komáromi törvényszék hozta az elsőfokú ítéletet és a pozsonyi felebbviteli bíróság a jogerőssé vált másodbírósági ítéletet. Ezt a helyzetet is külön-külön kell vizsgálat alá venni a visszacsatolt országrész és a trianoni Magyarország szempontjából. A visszacsatolt országrészen az említett ítéleteket egészen a visszacsatolásig természetszerűen érvényes, belföldi ítéleteknek kellett tekinteni. A visszacsatolt országrész bíróságainál folyamatba tett azok a perek, amelyekről ebben a pontban szó van, épen a visszacsatolt területen kívül működő fellebbviteli bíróság határozatával jutottak jogerős befejezéshez. A visszacsatolással ez a kapcsolat a -visszacsatolt terület bíróságai és azoknak volt fellebbviteli bíróságai között, amelyek Csehszlovákiában maradtak, megszakadt, úgy, hogy, ha ezek a fellebbviteli bíróságok a visszacsatolt területről hozzájuk felterjesztett ügyben a visszacsatolás után hoznak határozatot, ez Magyarországnak egyik részén sem, így a visszacsatolt részen sem lesz érvényes, nem jöhet belföldi bíróság határozataként figyelembe. Megszűnik-e azonban az említett fellebbviteli bíróságok által a <visszacsatolás előtt hozott ítéletek hatálya is a visszacsatolástól kezdve a visszacsatolt területen? Ha megszűnik, akkor ebből az következik, hogy azok a peres ügyek, amelyeket már jogerősen befejezetteknek kellett tekinteni, újból folyamatban levőkké válnak, az anyagi jogerőnek már beállott joghatásai megszűnnek, viszont a perfüggőségnek már megszűnt helyzete újból beáll, ha az alsófokú ítélet, amelyet a fellebbviteli bíróság határozata megváltoztatott vagy hatályon