Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A házasság és a család a szovjet-jog tükrében

136 melyest előre jutott, valamelyes műveltségre telt szert és azt hitle magáról, hogy •világfi lett belőle, végignézett öreg asszonyán és kijelentette neki: elválok, mert előmenetelemnek az útjában állasz. És el is vált, gyakran 15 éves házasság után." Mindezzel az ellenállással szemben azonban a szovjetrendszer politikai elgondolása érdekében, az 1926. évi házassági, családi és gyámsági törvény kiadatott és 1927. január 1-én életbelépett. Az 1918 évi Kódex még megelégedett azzal, hogy a házasságot minden egyházi és polgári vonatkozástól mentesítse, az 1926. évi Kódex azonban már a férfi és nő közötti házassági vonatkozásokat az állami behatás és ellenőrzés alól is kivonta. Ezzel aztán teljes mértékben bekövetkezett a nő rabszolga ságból való felszabadításának és egyenjogúsításának ,,boldog'* állapota. A nő nem köteles felvenni férjének családi nevét, a névviselés tekintetében szabadon egyezkedhetnek, mindegyik együtt élő fél meglarthatja saját nevét, felveheti a másik nevét is, vagy azt a sajátja mellett is használhatja. Az asszony nem köteles férjét követni és vele közös lakásban élni. Az együttélő felek kölcsönös és egyforma tartási jogviszonyban vannak: egymást eltartani kötelesek akkor, ha valamelyik munkanélkül van, vagy munkaképtelen és szükséget szenved. Ha a házasfelek elváltak, a másik házasfél a dologképtelen házastársának egy félévig, munkanélküli házastársának pedig egy évig tartozik tartásdíjat szolgáltatni. De a jelenlegi szabályozása a házastársi és családjogi vonatkozásoknak még közel sem kielégítő egyes kommunista körök szerint. Ezt csak átmeneti állapotnak tartják és úgy fogják fel, hogy egyenlőre ezzel is meg kell elégedni. A hires vagy hírhedt szovjetkövei és irónő Kollontay asszony az 1926. évi reformtörvény tárgyalásával kapcsolatban elégedetlenségének adott kifejezést. Szerinte az új törvény az asszonyok háromféle kategóriáját létesíti: Lesznek regisztrált, nem regisztrált és esetenkénti feleségek. Ezért teljes mentesítésre van szükség minden jogi formalizmustól és szabályozástól. A polgárok nemi vonatkozásaival kapcsolatban a teljes szabadság még mindig jobb, mint a prostitúció. A családért való gondoskodás ugyanis hiábavaló, ép ezért minden regisztrálás (anyakönyvezés) is fölösleges. A kommunista ideál az. hogy a mai polgári világból ittmaradt városok és lakóhelyek helyett új városokat építsenek, amelyekben csak közösségi élet céljaira szolgáló épületek lennének. Közös alvásra szolgák) helyiségek, közös konyhák, közös lakóhelyiségek, étkezőhelyek. Ezekben az eszmei városokban természetesen keresztül lehet maid vinni, hogy a gyerméke'kei egész kicsiny koruktól kezdve kilehessen vonni minden családias befolyástól és őket a szülőktől elvéve külön állami intézetekben lehessen felnevelni. Moszkva város tanácsa 10 millió rubelt fordított arra, hogy kísérleti célra ily lakóház építessék és abban ezer kommunista munkás együtt lakion. Mindegyik munkásnak külön hálófülkéje van