Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A házasság és a család a szovjet-jog tükrében

133 avégből követeli-e a gyermeket, hogy á tartásdíjtól szabaduljon és, hogy mi a gyermek érdeke. A gyermeknek keresetképtelen és rászoruló szülőjét (nagyszülőjét, stb.) kell eltartani. A mostohagyermeknek is kötelessége a mostohaszülői eltartani, ha ez legalább 10 éven keresztül tartotta. A szovjet népbíróság gyakorlatában hajlott oly felfogás felé, amely szerint nem látta kötelezhetőnek a gyermeket oly szülő eltartására, aki gyermekével soha sem törődött, nevelésében és tartásában semmi részt nem vett, a legfelső szovjetbíróság azonban kereken kimondotta, hogy a Codex családjogi rendelkezéseivel ez az álláspont ellentétes, mert a törvény kizárólag azért állította fel a rokontartási kötelezettséget, mert az állam jelenleg megfelelő anyagi eszközök hiányában nincs abban a belyzeben, hogy mindazon polgárainak tartását magára vállalja, akik tartásra szorulnak. Bűncselekményt képez, ha a tartásra kötelezett a tartást, bár erre képes volna, vonakodott teljesíteni. A szovjetjogban a legteljesebb módon van különválasztva a szülő és a gyermek vagyona, ismeretlen a kisegítő családtag fogalma és oly munkából, amit az együttélő szülő és gyermek kö zösen végzett, a gyermeket sajátjaként illeti meg a reá eső rész. Kzzel kapcsolatban külön az agrár törvényben kellett szabályozni az oly szülő gyermekének tartási és vagyoni igényét, aki vagyonközösségben lévő paraszíbir tokban él. Az ily birtokból nagykorú ságáig önálló részesedést a gyermek nem követelhet, csak termé szetben eltartást. Ilyen jogszabályok ismeretében (amelyekre vonatkozó adatokat M. Kauschansky: „Evolntion des Sowjetrussischem Fam:Ik-nrechts" c. 1931-ben megjelent és a nemzetközi jogi akadémiának ajánlott könyvéből merítettük), úgyszintén a szovjet társadalmi viszonyai tekintetében ma már megbízható értesüléseink alapján a helyzetképet a következőkben vázolhatjuk fel: 1. Az egész szc/jetcsaládjog egyetlen és kizárólagos célja a rjijermek érdekeinek biztosítású volna; a gyermek védelme a szov\ jet jogszolgáltatás hangoztatott legfontosabb feladata. A kitűző!! gyermekvédelmi törekvés azonban teljesen eredménytelen. Mindé i intézkedés meghiúsul a társadalom lezüllött állapota miatt. Családon kivü] és szerelettel gyakorolt szülői hatalom nélkül igazi gyermekvédelem nem lehetséges. A szovjet pedig minden erkölcsi tényezőt elvetett és szembehelyezkedett magával az emberi természettel. 2. Jellemző a materiális világnézetből fakadó erkölcsi felfogás értékére az a következetlenség és cinizmus, amellyel a szovjet, ha kell megalkuszik s a polgári államok megvetett jogsza bályait veszi segítségül. A családról vallott felfogás logikus következménye az az alapvető programm, hogy a gyermek az államé, a gyermeknevelés állami feladat. De nincs rá anyagi fedezet. Mi