Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 4. szám - A házasság és a család a szovjet-jog tükrében
\32 Ami a gyermek nevét illeti, ha a szülők közös nevet hasz nálnak, a gyermek is ezt ka^pja. Egyébként hogy kinek a nevét kapja a gyermek az a szülők megállapodásától függ; ha nem tud nak megállapodni, a hatóság határozza meg, hogy a gyermek mily nevet viseljen. Ha az atya ismeretlen (az anya ugyanis kö teles bejelenteni az apát vagy oly bejelentést tenni, hogy nen tudja vagy nem akarja az apát megjelölni), az anya nevét kapja Oly esetben azonban, amikor bíróság állapítja meg az apa személyét több férfi közül, a fiktív apa nevéhez nincs a gyermeknek joga. A szovjetjog szülői hatalmat nem ismer. A szülői jog sem jog, hanem csupán egyetlen kötelezettség, amelv a gyermek eltartására vonatkozik. A kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén (a gyakorlatban itt politikai megbízhatósági szempontok is szerepelnek), a bíróság a gyermeket a szülőktől elveheti és a gyám- és gondozó intézménynek vagy más egyénnek adhatja át. A szülő tulajdonkénen csak gyámja a gyermeknek a szov jet jog a szülői hatalmat illetve jogot a gyámintézménnyei helyettesítette. A szülőnek még arra sincs joga, hogy gyermekének vallást válasszon, mégha a gyermek vallását illetően meg is van a szülők közt az egyetértés, mert kiskorú egyénnek vallásos nevelése és oktatása tiltva van és bűncselekmény. A tartási jogviszonyban levő személyek köre, mint említettük még szélesebb mint a polgári jogrendszerekben, aminek alapja nem a köteléki érzés felismerésében, hanem kizárólag az állam gazdasági érdekében keresendő. A gyermek és szülők közt kölcsönös a tartási kötelezettség. A szülők gyermekeküket, amíg nem nagykorúak, tehát 18. éves korukig, de ha a gyermek munkaképtelen és így rászorul, korra tekintet nélkül, eltartani kötelesek és pedig teljesen függetlenül attól, hogy együtt vannak-e a szülők, vagy nincsenek, belajstromozott viszonyban (szovjetházasság) éltek-e vagy sem, hogy elismerte az apa a gyermeket, vagy a bíróság állapítja meg az apaságot, hogy a gyermek a szülőknél, vagy egyik vagy másik szülőnél él-e, vagy pedig a szülőktől elválasztva más személy gondozására adatott, vagy hatósági gondozás alatt áll. Család és házasság nélkül a tartási teher áthárításának érdekében ismer a szovjetjog mostoha apát és mostoha anyát is. akiket szintén kötelez tartásra. A tartás terhe egyformán nyugszik mindkét szülőn, mégis anyagi helyzetüknek megfelelően történik ennek megosztása. Ha a szülők nincsenek vagy nem képesek szolgáltatni, tartásra más rokonok, testvérek és nagyszülők (dédszülők, stb) köteleztetnek, fokozatos sorrendben. Nincs jogi akadálya annak, hogy ha a szülők együtt is élnek, de a férfi el issza vagy egyébként elveri keresményét, a feleség a bíróság által a férjet tartásdíj fizetésére köteleztethesse. Az atyának joga van követelni, hogy a gyermeket a különélő anyától magához vehesse és ha az anya nem adja, a tartásdíj szolgáltatást megtagadja. Vizsgálja azonban a bíróság, hogy nem