Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A házasság és a család a szovjet-jog tükrében

131 A gyermeknek és az anyának, sőt harmadik személynek is meg van a joga az atyaság elismertetésére. Igazi házasság hiányában nincs természetesen vélelem arra, hogy a gyermek a férjtől született és így nincs semmi akadálya annak, hogy férjes nő a gyermek valóságos atyjaként nem a férjét, hanem más személyt nevezzen meg és anyakönyveztessen, ami minrennapos eset. Ha a gyermeket nem az atya jelentette be, hanem az anya és az apa egy hónapon belül a bejelentés helyességét nem támadta meg. úgy őt tekintik a gyermek atyjának; mégis az apa további 1 év alatt, harmadik személy 3 év alatt, a gyermek pedig időbeli korlátozásra tekintet nélkül a bejelentés helyességét bíróilag megtámadhatja. Ily esetben per keletkezik, ép úgy mint akkor is, ha az apaként megjelölt egyén a bejelentés helyességét megtámadja és ennek folytán az anya vagy a gyermek gyámja indít apasági keresetet. A tárgyalás eredményéhez képest azután nincs kizárva oly megoldás sem, amely szerint oly egyén apaságát állapítják meg, akiről az anya tagadásba veszi, hogy gyermekének apja lenne. A római jog alapelve: ,,Páter est quem nuptiae démonslrant". a szovjet jogban ily módosulást szenved: „Páter is est quem judices demonstrant". Az a személy, akinek apasága nincs kétségbevonva, vagy bíróilag meg van állapítva, köteles a terhességgel, szüléssel és a gyermek tartásával felmerülő költség bizonyos megfelelő részének a viselésére. Az apaság tekintetében eszközölt hamis bejelentés bűncselekmény. A kommunista felfogás szerint a gyermek nevelése és eltartása tulajdonkép állami feladat volna. A szovjet jog minden kendözés és leplezés nélkül ezen elv ellenére kizárólag gazdasági okokból állapít meg a nemlétező családjogi kapcsolatban levők közt tartásjogi jogviszonyt egyenes ágbeli fel- és leszármazók, sőt a további rokoni körre is kiterjedően, hogy ezáltal az állam a tartással kapcsolatos anyagi tehertől minél inkább mentesíthető k gyen. Ezzel kapcsolatos a szov jetbíróság törekvése, hogy a gyermeknek minden áron kell apát nem csak keresni, hanem találni is. Az 192(5. évi novella előtt az volt a helyzet, hogy ha a fogamzási idő alatt az anyával többen is érintkeztek, ezek valamennyien a gyermek apjaként felismertettek és ennek megfelelően köteleztettek. Annyira visszás volt azonban ez a szituáció, ami abból származott, hogy az ilyen gyermek iskolában, gyermekfoglalkoztatóban és egyebütt több egyént volt kénytelen apaként bejelenteni, hogy az 1926. évi novella a gyermek érdekében a Codex vonatkozó részének megváltoztatásával oly módosítást hozott, amely szerint a gyermeknek egy apjának kell lennie. Viszont ezt az egy apát, még ha annak apasága fiktív is, a bíróság megtalálja. A többekkel való érintkezés, sőt az sem ok a kereset elutasítására, hogy az anya prostituált, mert kizárólag a gyermek és nem az anya érdekében történik intézkedés.