Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A tulajdonjog korlátozása és korlátolt dologi jogok az energiatörvényben

128 hogy használati szolgálóimmá alakíttassák át. Ilyen esetben a használati szolgalom évi járadékát újból meg kell állapítani. Az építményi jogért építménybért kell fizetni, amit az ingatlanért az építményi jog megalapítása idején elérhető haszonbér arányában kell megállapítani, de figyelembe kell venni az egész ingatlanért elérhető haszonbérnek az építményi jog folytán beálló csökkenését is. Ugy a használati szolgalmat, mint az építményi jogot a telekkönyv C. lapján kell bekebelezni. A telekkönyvezés részletes szabályait a 33700/1934. I. M. számú rendelet tartalmazza. Az építményi joggal vagy használati szolgalommal terhelt ingatlan!, e^ak az említett jogok fenntartásával lehet végrehajtás útján vagy egyébként értékesíteni. Míg a kisajátítás a villamosúm létesítését, kibővítését vagy átalakítását, a használati szolgalom és építményi jog pedig a telepen kivül létesítendő átalakító és kapcsolóberendezés elhelyezését biztosítja, — az energia vezetéséhez szükséges tartószerkezetek felállítását és a vezeték átvezetését a vezetékjog teszi lehetővé. A vczetékjoij oly tulajdonkorlátozás, melynél fogva az ingatlan tulajdonosa törni tartozik, hogy az engedélyes földfeletti vagy földalatti vezetékét az ingatlanon átvezesse, az ehhez szükséges tartószerkezeteket saját költségén elhelyezze, javítsa és karbantartsa. A vezetékjog törvényi szolgalmat létesít az engedélyes javára. A szolgalom az engedélyezéssel jön létre, amire az iparügyi miniszter jogosult. A vezetékjogot a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni. Ez a jog tehát bejegyzés nélkül is terheli az ingatlant és annak mindenkori tulajdonosával szemben érvényesíthető. Gyakorlása sem az elfoglalt terület elbirtoklását, sem az ily területre vonatkozó tulajdoni kereset elévülését nem eredményezi. Magántulajdonban álló házak udvarára és az ezekkel összefüggő vagy külön bekerített telekre vezetékjogot nem lehet engedélyezni. Ily területen nem csak tartószerkezetet felállítani, de még vezetéket a levegőben átvezetni sem szabad. Megszűnik a vezetékjog, ha a vezetéket öt év alatt meg nem építik, vagy a megépített vezetéket öt éven át nem használják, vagy véglegesen hatályon kivül helyezik. Ilyen esetben az eredeti állapotot helyre kell állítani. A vezetékjog gyakorlásánál gondoskodni kell arról, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használata a munkálatok alatt is biztosítva legyen. A vezetékjog engedélyezése azt a célt szolgálja, hogy minden egyes tartószerkezet elhelyezéséhez szükséges csekély földterületeket ne kelljen kisajátítani és ne kelljen építményi jog alapítását eszközölni. Ez a cél azonban csak akkor válósítható meg, ha az elfoglalt terület valóban csekély és az ingatlan rendeltetésszerű használatát egyáltalán nem befolyásolja, mert ha bár nem is lé-