Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A tulajdonjog korlátozása és korlátolt dologi jogok az energiatörvényben

127 galom, ha a terhelt ingatlan elpusztul és a tulajdonos helyreállítja, feléled. A használati szolgalomért évi járadékot kell fizetni, amit ha a felek megállapodni nem tudnak, a bíróság állapít meg az elfoglalt helységért a használati szolgalom alapítása idején elérhető bérösszeg mértékéhez képest a tűzbiztosítási díj esetleges emelkedésének hozzászámításával a kisajátíiás esetében fizetendő kártalanítás megállapításának szabályai szerint. Az évi járadék a lelek megegyezésével egy összegben megváltható. A meg nem váltott járadékot biztosítani kell. Építményi jog alapítását akkor lehet kérni kisajátítás helyett, ha az átalakító vagy kapcsolóberendezést be nem épített területen kell létesíteni és az elfoglalt terület oly csekély, hogy önálló joszágtestté alakítása esetében önmagában sem mezőgazdasági, sem építkezési célokra nem lenne felhasználható, az a telek viszont, amelyen az ily berendezést létesíteni kívánják, ezzel értékben lényeges csökkentést nem szenved. Az építményi jog tehát az ingatlan tulajdonjogának oly korlátozása, mely szerint a tulajdonos tűrni köteles, hogy a jogosított az ingatlanán átalakító vagy kapcsolóberendezését elhelyezhesse, másrészről oly korlátolt dologi jog, amelynél fogva a jogosított idegen tulajdonban levő ingatlannak akként veheti hasznát, hogy azon átalakító és kapcsolóberendezését elhelyezheti, használhatja, kezelheti és javíthatja. Az építményi jog nálunk az osztrák polgári törvénykönyv ..osztott tulajdon" rendszerének nyomán nem fejlődött tovább. Alig gyakorlati, bár fennálló jogunk is ismeri. Magánjogi Törvénykönyvünk javaslata (Mt) az építményi jogot a korlátolt dologi jogok között tárgyalja. A 695. §. szerint az építményi jogot a telekkönyvbe önálló telek módjára kell felvenni és reá a jog átruházása és terhelése tekintetében is a telekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az építményi jogot időhöz csak annyiban köti, hogy a tulajdonos 100 év elteltével felmondással megszüntetheti. A törvény az építményi jog szabályozásával nem percipiálta a Mt. szabályait és némi kivétellel a fennálló jogunkkal megegyezően szabályozta. Fennálló jogunk szerint ugyanis az építményi jogot csak naptár szerint meghatározott időtartamra lehet alapítani, a törvény szerint pedig az építményi jog időhöz kötve nincsen és megváltás, háramlás Nagy az engedélyes személyében beálló egyéb változás esetében a berendezéssel rendelkező javára változatlanul fennmarad. Az építményi jog a telekkönyvi bekebelezéssel létesül. Erre vonatkozóan ugyanazok állanak, mint a használati szolgalomra. Minthogy alapításának feltétele a be nem épített terület, ha a tulajdonos a területet utóbb beépíti a jogosult ezt tűrni köteles, az építményi jog azonban nem szűnik meg, hanem követelheti,