Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A csehszlovák bíróságok ítéleteinek érvényessége a Felvidék visszacsatolása után

4 — a bíróságai voltak és a visszacsatolás után megint ugyanegy államnak, Magyarországnak a bíróságai. Önmagától értetődik már most, hogy az ítélet joghatásai felől határozó bíróság visszamenően, a területvisszacsatolást megelőző időre sem minősítheti a bíróságnak más államokhoz tartozása miatt érvénytelennek az olyan bíróság ítéletét, amely mindig, megszakítatlanul vele ugyanegy államnak a bírói szervezetéhez tartozott. így pl. a kassai törvényszék ítéletét a komáromi törvényszék a múltra vonatkozóan sem bírálhatja el külföldi bíróság ítéleteként amiatt, mert az ítéletet hozó bíróság állami hovatartozósága a visszacsatolással megváltozott. Ha az ellenkező álláspont lenne helytálló, akkor ugyanebből az okból a kassai, vagy a komáromi törvényszéknek a visszacsatolás előtt hozott saját ítéletét is külföldi bíróságnak Magyarországon nem érvényes ítéleteként kellene elbírálnia, amennyiben az ítéletnek a visszacsatolás előtt létrejött joghatásairól határoz; ez pedig nyilvánvalóan tarthatatlan álláspont lenne. Ezzel az ítélet végrehajthatósága szempontjából a felvetett kérdés már el is dőlt. Azonban az ítélet érvényességének a kérdése nem csak végrehajtási kérelemmel kapcsolatban, hanem más vonatkozásban is elbírálás alá kerülhet. Döntés tárgya lehet ez a kérdés a visszacsatolt országrész bíróságai által a visszacsatolás előtt hozott ítéletek tekintetében, úgy is, hogy a trianoni Magyarország valamely bíróságnak kell határoznia felőle, még pedig nem, mint fellebbviteli bíróságnak, a visszacsatolt országrész valamely bírósága által hozott határozat ellen beadott fellebbvitel folytán, hanem önállóan. így pl. lehetséges, hogy ugyanazt a jogot, amely felől a 'visszacsatolt országrésznek valamelyik bírósága még a visszacsatolás előtt — tehát, mint a csehszlovák állam bírósága — már jogerős ítéletet hozott, ugyancsak a visszacsatolás előtt a trianoni Magyarországnak valamelyik bírósága előtt is érvényesítették és ez a bíróság szintén érdemben bírálta el az eléje vitt igényt, habár tudott a már meghozott jogerős ítéletről, mert azt, mint külföldi bíróság által hozottat, Magyarországon érvényesnek és így olyannak, amelyhez az ítélt dolog joghatásai kapcsolódhatnak, nem tekintette. így azután ugyanarról a jogról két — esetleg egyező, esetleg ellentétes — jogerős ítélet jöhetett létre, amelyek közül az egyik a meghozatalától kezdve mindvégig magyar bíróság ítélete volt, a másikat pedig külföldi — csehszlovákiai — bíróság hozta ugyan, a visszacsatolt területeknek az országgal egyesítésétől kezdve azonban a már előadottak szerint ezt is érvényes ítéletként kell elbírálni. Mi lesz ennek a következménye? Kétségtelen, hogy ugyanegy jog felől két ítélet nem maradhat hatályban. Egészben vagy akár csak részben is ellentétes ítéleteknek egymás mellett hatályban tartása tarthatatlan helyzetet idézne elő, egyező ítéletek hatályban tartása pedig a ne bis