Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A tulajdonjog korlátozása és korlátolt dologi jogok az energiatörvényben

126 Másrészről a használati szolgalom oly ikorlátolt dologi jog, amelynek jogosultja idegen tulajdonban levő épületnek oly módon veheti hasznát, hogy annak lakás céljára nem használt helyiségébe átalakító vagy kapcsolóberendezését elhelyezheti, használhatja, kezelheti és javíthatja. A használati szolgalom a telekkönyvbe való bekebelezéssel létesül. Ez a bejegyzés konstruktív hatályú. Épen úgy, mint a kisajátításnál a használati szolgalom alapítását is az iparügyi miniszter engedélyezi és csak a jogerősségi záradékkal ellátott határozat hiteles kiadmányának, tervrajznak, összeírásnak és a járadék évi összegére vagy a megváltási összegre vonatkozó megállapodás bemutatása esetén lehet a telekkönyvbe bekebelezni. A használati szolgalom a haszonélvezettől csak terjedelmében különbözik, ezért a törvény kifejezetten kimondotta, hogy a használati szolgalom alapítását az 1881 : XLI. t. c. 14. §-a szempontjából nem lehet részleges kisajátításnak tekinteni. Ezt azért kellett kimondani, mert az idézett 14. §. szerint épület nem részletben, hanem mindég egészben tárgya a kisajátításnak, e rendelkezés nélkül tehát a tulajdonos kérhetné, hogy a használati szolgalmat az egész ingatlanra terjesszék ki. A használati szolgalom, bár hatósági kényszerrendelkezés hozza létre, nem tartozik az ú. n. törvényes szolgalmak közé, mint amilyenek a vizi, erdei stb. szolgalmak. Ezektől egyrészt abban különbözik, hogy ott a jogosított gyakran egyénileg nincsen is megjelölve, másrészt a használati szolgalom bár kényszer hozza létre, magánjogi jogviszonyt hoz létre a felek között. Az évi járadék vagy a megváltási összeg megállapítása a felek szabad egyezkedésének tárgya, ha pedig egyezség létre nem jönne az évi járadékot polgári bíróság a magánjog szabályai szerint határozza meg. Különbözik azonban a tiszta magánjogi használati szolgalomtól is, mert míg a tiszta magánjogi használati szolgalom a jogosult halálával, és ha a jogosult jogi személy, a jogi személy megszűnésével megszűnik, addig a törvény szerint a használati szolgalom megváltás, háramlás vagy az engedélyes személyében beálló egyéb változás esetében a berendezéssel rendelkező javára változatlanul fennmarad. Ez a rendelkezés az áramszolgáltatási koncesszió közigazgatási jogi szabályozásával kapcsolatos és a telekkönyvbe is fel kell jegyezni. A megváltási jog gyakorlóját és a háramlás jogosultját ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, amelyek az engedélyesre fennállottak. Időbeli terjedelme e tekintetben tehát tágabb, másfelől pedig szűkebb, mint a magánjogi szolgalomé. A használati szolgalom ugyanis a törvény rendelkezése szerint megszűnik, ha az épületet lebontják, vagy lényegesen átalakítják, ily esetben új szolgalom alapítását kell kérni. Ezzel szemben a magánjogi használati szol-