Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - A tulajdonjog korlátozása és korlátolt dologi jogok az energiatörvényben

125 let költségekkel vezethetők, ezért a vezeték oszlopainak, lartó;z érkezeiéinek, áramátalakító és kapcsolóberendezéseinek elhelyezése szükségessé tette magánterületek igénybevételét is. A vállalatok sokszor legyőzhetetlen akadályok előtt állottak. Ahol a földtulajdonosokkal, — legtöbbször túlzott követeléseik miatt — nem tudtak megegyezni, megtörtént, hogy a már felállított lartószerkezteteket kidöntöttéík, jobb esetben pedig a birtokháhorítási perek lavináját indították meg a vállalat ellen. A biróságok is nehéz helyzetben voltaik, mert a törvény hiányában ( sak a fölvilágosítás és jobb belátásra birás állal tudták e perekei a közérih knek megfelelően elintézni. A törvény a villamosítás elősegítésére új tulajdonkoiiátoz.';sokat, illetve korlátolt do'logi jogokat rendszeresített és pedig a kisajátítást, használati szolgaflimat, építményi jogot és a vezetékjogot. Kisajátításnak van helye közhasználatú villamosúm létesíkibövítése vagy átalakítása végett és pedig az energiatelep, az átalakító- és kapcsolóberendezés céljára magántulajdonban álló ingatlanokra is, ha azok parlagon hevernek vagy kizárólag mezőgazdasági vagy erdészeti megművelés alatt állnak. A kisajátítási engedélyt az iparügyi miniszter adja meg és az eljárásra az 1881:XLI. tc. szabályai az irányadók. A kisajátítást tulajdoni korlátoz ások között kellett tárgyalnunk, nem csak azért, mert a többi korlátozással összefügg, hanem azért is, mert általában a tulajdonjog korlátozásaként tárgyalják. E tekintetben ugyanis lehet vitatkozni azon, hogy nem helyesebb-e a kisajátítást csak mint eredeti tulajdonszerzési módot tárgyalni és hogy nemi fogalmi kelléke-e a tulajdonjog korIá tozásánslk az, hogy a tulajdon bár korlátozva vagy akár mint tartalom nélküli jog a tulajdonos részére megmaradjon, mint ahogy a végleges kisajátítás esetén kívül meg is marad. Az ideiglenes kisajátítás esetén ugyanis a tulajdonostól csak a haszonélvezet van elvonva, ami tehát valódi tulajdoinkorlátozós. A távvezetékek átalakító (transformáló) és kapcsolóberendezései azonban sokszor sokkal Ikisebb területet foglalnak el, mintsem azok elhelyezése külön épület emelését vagy ingatlan kisajátítását tenné szükségessé. Ilyen esetekre létesítette a törvény a használati szolgalom és az építményi jog intézményét. Használati szohjalom engedélyezését akkor lehet kérni, ha az átalaíkító vagy kapcsolóberendezést a villamosmű telepén kívül va'amely épület laikás céljára nem használt helyiségéiben oly módon lehet elhelyezni, hogy az ily elhelyezés az épület rendeltetésszerű használatát egyáltalában nem vagy csak elenyészően csekély mértékben befolyásolja. A használat' szolgalom Irhát a tulajdon jognak oly korlátozása, melynél fogva az épület tulajdonosa tűrni köteles, hogy az engedélyes átalakító vagy kapcsolóberendezését az épületének lakás céljára nem használt helyiségében elhelyezze.