Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 1. szám - A csehszlovák bíróságok ítéleteinek érvényessége a Felvidék visszacsatolása után
3 A rendeleti szabályozásra ezekben a kérdésekben múlhatatlanul szükség van már azért is, mert enélkül, a kérdéseknek szokatlan és bonyolult volta miatt, alig lehet egyöntetű gyakorlat kialakulására számítani. De szükség van rá azért is, mert egyikmásik, idevágó kérdést a hatályban lévő tételes jogszabályok és általános jogelvek alapján nem lehet úgy eldönteni, amint ez a célszerűség követelményeinek legjobban megfelel s így megnyugtató eredményre csakis az új szabályozás vezethet. A következőkben a tárgykörömbe eső vitás kérdéseket pontonkint tárgyalom, úgy, hogy első sorban de lege lata keresem a helyes megoldást, de egyúttal arra is kiterjesztem vizsgálódásomat, hogy mennyiben lenne szükséges az egyes kérdéseket a mai jogállapottól eltérően szabályozni. 1. Viszonylag egyszerű a helyzet a Magyarországhoz visszacsatolt területen működő bíróságok által a visszacsatolás előtt hozott olyan ítéletek tekintetében, amelyek végrehajhatókká, vagy épen jogerősekké lettek anélkül, hogy a visszacsatolt területen kívül működő csehszlovákiai felsőbbfokú bíróság felülbírálása alá kerültek volna. Az ilyen ítéletek annak idején, amikor létrejöttek, a trianoni Magyarországon általában nem érvényes külföldi — csehszlovákiai — ítéletek voltak ugyan, sőt a 9.700/1938. M. E. számú rendelet 26. §-a szerint is külföldi bíróság által hozottaknak kell azokat tekinteni, azonban ugyanez a rendeletszakasz kimondja azt is, hogy az ilyen határozatok érvényességét és végrehajthatóságát sem a viszonosság hiánya, sem az a körülmény nem érinti, hogy a határozatot olyan bíróság hozta, amely a magyar jog szerint nem volt illetékes. Vitás lehet, hogy az itt tárgyalt ítéleteket visszamenő hatállyal, vagy csak a visszacsatolt Felvidéknek az országgal egyesítésétől kezdődő hatállyal kell-e érvényes ítéleteknek tekinteni? Szabatosabban kifejezve, az lehet vita tárgya, hogy az ilyen ítéleteket olybá kell-e venni, mint amelyek már a szóban lévő felvidéki területek visszacsatolása előtt életre hívták az érvényes ítélethez jogszabályaink szerint kapcsolódó különböző joghatásokat, vagy pedig ebből a szempontból továbbra is le kell-e vonni annak a — történeti valóságában meg nem másítható — ténynek a jogi következményeit, hogy ezek az ítéletek a visszacsatolás előtt jogi megítélés szerint külföldi bíróságoknak Magyarországon nem érvényes ítéletei voltak? Az itt felvetett kérdés eldöntésére sor kerülhet magának a visszacsatolt Felvidéknek a bíróságainál, de más magyar bíróságnál is. Az első esetben, — 'vagyis, ha a kérdés a visszacsatolt Felvidéknek valamely bíróságánál kerül eldöntésre —, az a való helyzet, hogy az ítéletet hozó bíróság és az a bíróság, amelynek az ítélethez kapcsolódó joghatásokról kell határoznia, a visszacsatolás előtt is ugyanegy államnak — Csehszlovákiának