Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A jogerővel való visszaélés esetében az újabb perlés megengedettsége

114 A jogerővel való visszaélés esetében az újabb perlés megengedettsége. Az irodalomban a jogerővel való visszaélés fogalmi körébe sorozzák többek között azt az esetet is, amikor az anyagi igazságba ütköző határozat jogerőre emelkedését, az ellenfélnek csalárd, vagy a jóhiszeműségbe és tisztességbe ütköző magatartása idézte elő. Egy újabb kúriai döntés álláspontja szerint ilyen magatartásnak lehet minősíteni azt az esetet, amikor az előző perbeli alperes a részben pervesztes felperesnek nyilvánvaló kényszerhelyzetét használja ki arra, hogy őt az ítélet jogerőre emelkedése előtt egyezségre és a reá nézve sérelmes ítélet elleni fellebbezésről való lemondásra bírja; illetve amikor ezt az egyezséget és fellebbezésről való lemondást lelki kényszernek tekintendő komoy fenyegetéssel (büntető feljelentés, elmegyógyintézetbe való bezáratás) idézi elő. Hasonló ténvállás alapján jött létre a Kúriának a Jogi Hírlap 1939. évi 6. számában a 102. sz. alatt közölt, C. III. 2628/1938. sz. ítélete: A korábbi perben erkölcsi kárának megtérítését követelő felperes csak részben nyerte meg a pert. Az elsőbírói ítélet után a felek egyezséget kötöttek, amelynek értelmében az alperes az ítéletben megállapított marasztalási összeget végleges kielégítésképen kifizeti, a felperes pedig elengedi a megítélt kamatokat és lemond az ítélet elleni fellebbezés jogáról. Az elsőbírói ítélet jogerőre emelkedett. A felperes később kárkövetelésének még meg nem ítélt részét újabb keresettel érvényesítette, arra való hivatkozással, hogy a korábbi per során kötött egyezséget — az előbb körülírt — kényszerhelyzetben írta alá. Az alsóbíróságok a kényszerhelyzet vizsgálata nélkül, lényegileg azon az alapon utasították el a keresetei, hogy a korábbi ítélet jogerőre emelkedése következtében a felperesnek az újabb perben érvényesített igénye ítélt dolog. A Kúria feloldotta az ítéletet; rendkívül érdekesek az indokolásnak itt közölt részei: „A fellebbezési bíróság döntése az alaki jog szempontjából mindenesetre helytálló, mert a peres felek a perbe vitt jogviszonyt az ítélet rendelkezéseitől eltérő módon szabályozhatják ugyan, megállapodásuk azonban — az ítélet közjogi jellegénél fogva — nem lehet kihatással annak jogerejére. Az ítélet anyagi jogereje azonban nem szolgálhat annak a félnek a javára, aki annak alki jogerejét törvénybe ütköző cselekményével idézte elő és ezáltl megakadályozta azt, hogy a másik félnek perbeli jogigénye a perbeli szabályok által nyújtott lehetőségek keretében érvényesülhessen. Egy jogtalan cselekmény sohasem lehet alapja valamely jogállapotnak, még abban az