Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A csehszlovák bíróságok ítéleteinek érvényessége a Felvidék visszacsatolása után

érvényes ítéletnek lehet jogváltoztató (konstitutív) hatása. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az ítéletnek egyes anyagi jogi mellékhatásai akkor is beállanak, ha az ítélet nem érvényes ugyan, de azt egyik fél, vagy épen mindenik fél érvényesnek tartotta. Ezek szerint a külföldi bíróság ítéletének végrehajthatósága, anyagi jogereje és jogváltoztató hatálya attól függ, hogy az ítélet érvényességének a Pp. 414. §-ában meghatározott feltételei megvalósultak-e, vagy sem. A végrehajthatóságról ezt a Ppé. 33. §-a külön is kimondta. Csehszlovákiával tudvalevően nincsen sem olyan nemzetközi szerződésünk, sem olyan viszonossági gyakorlatunk, amely általánosságban alapul szolgálhatna arra, hogy az egyik állam bíróságának ítéletét a másik államban érvényesnek lehessen elfogadni. Csak szorosan meghatározott tárgyakra vonatkozó különös szabályok állapítanak meg a két állam között kölcsönös végrehajthatóságot. Ilyenek az 1909. évi XIV. törvénycikkbe iktatott hágai perjogi egyezmény 18. cikke, amely a perbeli biztosíték, a letét vagy bírósági költségek előlegezése alól felmentett felperes vagy beavatkozó ellen keletkezett, költségben marasztaló határozatokat, továbbá a vasúti árufuvarozás, illetőleg a vasúti személy- és podgyász-fuvarozás tárgyában kötött s az 1928. évi III. és IV. törvénycikkbe beiktatott két berni nemzetközi egyezmény, amelyek az illetékes bíróságnak az egyezmények határozmányai alapján hozott ítéleteit nyilvánították a szerződő államok mindegyikében, tehát egyfelől Magyarországon és másfelől Csehszlovákiában is végrehajthatókká. Ezeken az eseteken kivül tehát a csehszlovák bíróságok ítéletei Magyarországon nem érvényes külföldi ítéletek. Természetesen ugyanez áll a csehszlovák bíróságok előtt kötött bírói egyességekre is. Mi lesz azonban azoknak az ítéleteknek a sorsa, jogi hatálya, amelyeket a trianoni békeszerződés életbelépésétől, illetőleg az ezt megelőző imperiumváltozástól a Felvidék visszacsatolásáig eltelt időben olyan bíróságok hoztak, amelyek a visszacsatolás előtt, mint csehszlovák bíróságok működtek, azóta pedig újból magyar bíróságok? És mi lesz a jogi hatálya a visszacsatolt Felvidék szempontjából a többi csehszlovák bíróság által hozott ítéleteknek, amelyeket a meghozatalukkor a Felvidéknek később -visszacsatolt részén is belföldi bíróság által hozottaknak kellett tekinteni, amelyek azonban ott utóbb, a visszacsatolással külföldi bíróságok ítéletévé váltak? Ezek a kérdések a végrehajthatóság, anyagi jogerő és egyéb joghatások szempontjából számos változatban merülhetnek fel és sok vitára adhatnak okot, jelentőségök pedig csak hosszabb idő múlva fog megszűnni vagy csökkenni. Kívánatos ezért, hogy az ide tartozó kérdések az 1938. évi XXXIV. törvénycikk 4. §-ában a minisztériumnak adott felhatalmazás alapján kiadandó rendeletekben mielőbb tüzetes szabályozást nyerjenek.