Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A rögtönbíráskodás szabályai, különös tekintettel a kir. ügyész szerepére

108 Meg kell itt jegyeznem azt, hogy a 3 napba csak a bíróság előtti idő számít, tehát a terhelt elfogatásával és az ügyészség intézkedésével eltelt idő nem. A rögtönbíráskodás időhöz és helyhez kötve nincs, bármely órában, tehát éjjel is és bárhol, tehát szabadban is megtartható. A statáriális eljárásnál a védő jelenléte kötelező. Ezt ugyan a rendelet kifejezetten nem írja elő, de az alábbiakból nyilvánvaló. — A kir. ügyész köteles a terheltet a védő választásról a rögtönítélő bíróság elé állítása előtt figyelmeztetni. Ha a terheltnek nincs védője, vagy a választott védőt a tárgyalásra azonnal megidézni nem lehet, a bíróság hivatalból rendel védőt. (A bíróság és nem az elnök, mint a rendes eljárás folyamán. Bp. 302. §.) Védő rendelése végett az eljárást elhalasztani nem szabad, hanem, ha ügyvéd nem áll rendelkezésre, ügyvédjelölt, vagy más alkalmas jogtudó egyén is kirendelhető. Miután a kir. ügyész a terheltet a statáriális bíróság elé állította, & védő és a szükséges személyek jelen vannak (tanúk, szakértők, sértett), megkezdődik a tárgyalás. A rögtönítélő bíróság előtti tárgyalás a 36. §-ban írt eltérésekkel a kir. törvényszék előtti főtárgyalás (Bp. XVIII. fejet) szabályai szerint történik. Fő elvek: szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság. Kivétel az, hogy a célt tekintve a lehető leggyorsabban, minden hosszadalmasság elkerülésével kell annak megtörténni s hogy a kir. ügyész a vádirat felolvasása helyet (vádirat nincs is!) a terhelt ellen fennforgó tényeket adja elő. Az eljárás annak a tettnek a bizonyítására szorítkozik, amely miatt a rögtönítélő eljárást megindították. A terhelt egyéb bűncselekményeit figyelmen kívül kell hagyni. (37. §.) A tárgyaláson a tettestársak és bűnrészesek szerepét is lehetőleg tisztázni kell, de amiatt a vádlott ellen az ítélet meghozását és végrehajtását elhalasztani nem szabad. A kir. ügyész a bizonyító eljárás befejeztével a bizonyítás eredményét kifejti és vádindítványát megteszi. Erre a vádlott és védője felel. Az utolsó szó természetesen itt is a vádlottat és védőjét illeti. A rögtönítélőbíróság ezután zárt tanácskozásban határoz és pedig ítélettel, ha a terheltet rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűntettben bű nősnek mondja ki, vagy ha a terheltet felmenti; végzéssel, ha az ügyet nem találja a rögtönítélő bíróság elé tartozónak, 2. ha a marasztaló ítélet meghozatalához szükséges egyhangúság hiányzik, 3. ha súlyos gyanuokok vannak ugyan, de a bűnösséget a törvényes határidőn belül (3x24 óra alatt) bizonyítani és az ítéletet meghozni nem lehet, 4. ha a tárgyaláson kiderül, hogy a terhelt elmebeteg, súlyos beteg vagy terhes és végül 5. ha a törvényes 3x24 óra alatt ítéletet nozm lehetetlen. (43. §.) Ilyen esetekben a statáriális bíróság az ügyet rendes bíróság elé utalja és határoz abban a kérdésben, hogy a terhelt továbbra is fogva maradjon-e. Amikor a bíróság a vádlottat valamely statáriális bűntettben bűnösnek mondja ki, halálbüntetést szab reá.