Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A rögtönbíráskodás szabályai, különös tekintettel a kir. ügyész szerepére

107 i bírósághoz egv pótbírót ós jegyzőkönyvvezetőt is ki kell rendelni. (27. §.). A kir. ügyészség vezetője a közvádlói teendők ellátására a kir. ügyészség egy vagy több tagját kijelöli és erről értesíti a kir. törvényszék elnökét, aki a rögtönílélő bíróság megalakításáról az igazságügyminiszternek nyomban jelentést tesz. (28., 29. §.). A rögtönítélőbíróság előtt mindig a kir. ügyész képviseli a vádat, pótmagánvádnak helye nincs. Tekintettel arra, hogy a statáriális bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény büntetése halál, annak a kir. ügyésznek, akit felettes hatósága a statáriális bíróság mellé beosztott, a leghidegebb fejjel, az államérdek szemmeltartásával, nagy lelkiismeretességgel kell eljárni annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a följelentett bűncselekmény a rögtönítélő bíróság hatáskörébe tartozik-e és ha igen, a terhelt a rögtön ítélő bíróság elé állítható-e? A kir. ügyész, ha a rögtönítélő bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekményről szerez tudomást, s ha a terheltet tettenérték vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a bűnössége minden valószínűség szerint haladéktalanul be fog bizonyulni, a terheltet letartóztatásba helyezi és gondoskodik a terheltnek a statáriális bíróság összeüléséig szükséges fogvatartásáról. (30., 33. §.) A kir. ügyész a rögtönítélő bíróság elnökét nyomban értesíti, gondoskodik a bíróság biztonsága és a halálbüntetés esetleges végrehajtásánál szükséges karhatalomról, a szükséges hivatalos felszerelésről, lelkészről, orvosról, és arról, hogy a büntetés végrehajtása végett a hóhér is kellő időben megjelenjen, ne hogy az ítélet végrehajtása késedelmet szenvedjen. (34. §.) A rögtönítélő bíróság elnöke a kir. ügyész értesítésére a rögtönítélő bíróságot azonnal összehívja. Az eljárásra az a statáriális bíróság illetékes, amelyhez az eljárás leggyorsabb lefolytatása végett a kir. ügyész fordul. A terhelt lakhelye, a kézrekerítésének vagy fogvatartásának helye egyenlően illetékes. (32. §.) Nem lehet rögtönítélő bíróság elé állítani 1. az elmebeteget, 2. a súlyos betegségben szenvedőt felgyógyulása előtt és 3. a teherben lévő nőt. A kir. ügyész kötelessége, hogy a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat beszerezze, a sértettet, tanukat és szakértőket a bíróság elé állítsa. A kir. ügyész állítja minden alakszerű nyomozás és vádírat nélkül a terheltet is a rögtönítélő bíróság elé. Az egész statáriális eljárás elejétől végig az együttülő bíróság előtt folyik le és azt, ha csak lehetséges, félbeszakítani nem szabad. A tárgyalás napokig, vagy hetekig nem tarthat, annak tartama záros, mert az egyes terheltek elleni eljárást az ítélethozatalt is beleértve, háromszor 24 óra, tehát 3 nap alatt feltétlenül be kell fejezni és ha ez nem lehetséges, rendes bűnvádi eljárásra kell az ügyet utalni.