Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A rögtönbíráskodás szabályai, különös tekintettel a kir. ügyész szerepére

_ 106 elkövetett, a kihirdetést elrendelő miniszteri rendeletben a legpontosabban megjelölt és körülírt bűncselekményekre terjed ki. Nem elég tehát, hogy a rögtönbíráskodás kihirdetését az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel és honvédelmi miniszterrel egyetértve elrendelje (25. §.), hanem feltétlenül szükséges az is, hogy az illetékes kir. törvényszék elnöke ezt hirdetmény útján közhírré tegye. E hirdetménynek tartalmaznia kell: 1. azoknak a bűntetteknek megjelölését, amelyek miatt és azt a terűidet, amelyre a rögtönbíráskodást elrendelték; 2. azt a felhívást, hogy az ilyen büntettek elkövetésétől mindenki óvakodjék; 3. azt a figyelmeztetést, hogy a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó minden olyan egyén, aki a kihirdetés után a megjelölt területen ily bűncselekményt követ el, rögtönítélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik. A hirdetményt ki kell függeszteni a rögtönítélö eljárás hatályosságának területén lévő mindegyik kir. bíróságnál (kir. törvényszék, kir. járásbíróság, stb.), kifüggesztés és szokásos kihirdetés végett közölni kell a rögtönítélő bíróság területén lévő közigazgatási hatóságokkal és községi elöljáróságokkal. Az 1939. évi február hó 4. napján 3431/1939. I. M. E. sz. alatt elrendelt statáriális eljárás az egész ország területére szól és a cselekmények, amelyeknek elkövetése esetén a rögtönítélö bíróság jár el, a következő: 1. a lőfegyver, robbantószer, illetve mindennemű robbanóanyag, (bomba, kézigránát, pokolgép, stb.) használatával elkövetett gyilkosság, (Btk, 278. §.) és szándékos emberölés büntette (Btk. 279. §.), e bűncselekmények kísérlete, (Btk. 65. §.) és az ily gyilkosság elkövetésére irányuló szövetség. (Btk. 288. §.), 2. a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t.-c. rendelkezéseibe ütköző, csoportosulás útján, vagy felfegyverkezve, csoportosulás esetén kívül elkövetett büntettek (1914. évi XL. t.-c. 2. §. 1. bek. meghatározott, továbbá a 2. §. 2. bek. ütköző, a 3. §. 2. bek. szerint minősülő bűntett, természetes, hogy a 2. §. 1. bek. ütköző, a 3. §. 1. bek. szerint minősülő bűntett is, — továbbá a 4. 1. vagy 2. bek. ütköző, a 6. §. 1. vagy 2. bek. szerint minősülő bűntett), 3. a Btk. 175. §. és 176. §-ában meghatározott magánosok elleni erőszak bűntette. A rögtönbíráskodás hatálya természetesen nemcsak a tettesekre, hanem a részesekre is (Btk. 69. §. 1. p. felbujtó, 2. pontja szerinti bűnsegéd) kiterjed. Hogy szükség esetén a rögtönítélő bíróság a lehető leggyorsabban eljárhasson, a rögtönbíráskodás elrendelése után a kir. törvényszék elnöke azonnal kijelöli ezen eljárásra hivatott tanács tagjait. A rögtönítélőbíróság elnöke a kir. törvényszék elnöke, vagy ennek helyettese; az elnökön kívül négy tagból áll, tagjai kir. törvényszéki bírák, s szükség esetén a tanács tagjaiul kir. járásbírák is kijelölhetők. A rögtönítélő-