Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A rögtönbíráskodás szabályai, különös tekintettel a kir. ügyész szerepére

105 i toznak. ha a kár a társaság ügyvezetőinek vagy tisztviselőinek olyan cselekményéből származik, mely a társaság ügymenetét feltüntető üzleti könyvekből vagy más, az igazgatóság rendelkezésére álló vagy általuk a rendes kereskedő gondosságával nagyobb nehézség nélkül megszerezhető és kipuhatolható adatokból kideríthető. Ugyanez a határozat azt is kimondja, hogy a rendes kereskedői gondosság mértékét társasági szerződéssel enyhíteni nem lehet. Az egyik kúriai határozat (867/1919) azt is kifejezésre juttatja, hogy általában erkölcsi kötelesség terheli az igazgatósági tagokat a tekintetben, hagy a r. t. érdekeit önzetlenül munkálják. Amenynyiben tehát részükről valamely célzat vagy törekvés arra irányul, hogy a társaság érdekével szemben egyesek önző érdeke juttassék érvényre, ez a célzat nyilván erkölcstelen s ebből biróilag érvényesíthető igény nem származik. * Befejezésül hangsúlyozom, ho£v e dolgozatomat a vezető eszmék és nem a részletek irányában dolgoztam ki. mert nagyobb szükség van az irányító gondolatokra, mint a részletekre, hiszen ezeknek megoldása a legtöbb esetben már csak a jószándék kérdése és technikai probléma. A bírói gyakorlat irányítása mindig hasznosan fog hozzájárulni ahhoz a munkához, mely a gazdasági élet kifogástalan erkölcsi alapokra helyezését tűzte ki céljául. A rögtönbíráskodás szabályai; különös tekintettel a kir. ügyész szerepére. Irta: dr. Simon Mihály, zalaegerszegi kir. ügyész. Röí?tönbíráskodás! Statárium! Nemcsak a békés polgár, hanem a büntetőjogász edzett lelke is megborzong e szavakra, mert a levegőben a halál hideg lehelletét érzi. A rögtönbíráskodás rendkívüli, kivételes intézkedés, az állam részéről szükséges és természetes önvédelmi eszköz és kihirdetésének akkor van bel ve. ha a közbiztonság, a rend komoly veszélyeztetésének megakadálvozása végett elrettentő példaadás szükséges. Amíg a rendes büntető eljárásban a büntetés célja az igazságos megtorlás, a bűnöző megjavítása, a megelőzés, a sértett jogrend helyreállítása, a statáriális eljárás célja az elrettentő meqtorlás. E célt pedig úgv lehet elérni, hogy a bűncselekményt a leggyorsabban követi a legszigorúbb büntetés: a halálbüntetés. A rögtönbíráskodás szabályai a 9550/1915. I. M. rendelet 25—45. §-aiban találhatók. E rendelet éppen azért, mert igen súlyos intézkedéseket foglal magában, alapos és részletes. A rögtönbíráskodás hatálya csak a szabályszerű kihirdetés után